A Költségvetési Tanács nem emelt kifogást a kormány 2023-as költségvetés-módosítási tervezete ellen, de kedden kiadott véleményében elismerte a költségvetési célok elérését fenyegető kockázatokat.
A Tanács kijelentette, hogy „nincs olyan alapvető kifogás, amely a módosító javaslatokkal kapcsolatos egyet nem értés jelzését indokolná”.
„Oroszország Ukrajna elleni háborúja, a válaszlépésként bevezetett szankciók, az energiaárak robbanásszerű emelkedése, valamint a külső gazdasági környezethez kapcsolódó bizonytalanság kockázatot jelent a rendelettervezetben rögzített fiskális célok teljesítésére nézve” – tette hozzá a Tanács.
A módosított, 2023-ra kitűzött 1,5 százalékos GDP-növekedési cél kapcsán a Tanács azt mondta, hogy a feltételezés „jelentős mértékben” függ a külpiaci trendektől, mivel az exportnak az importnál gyorsabb ütemben kell növekednie. A nemzetközi szervezetek előrejelzéseivel összhangban lévő cél akkor teljesíthető, ha „a háború hatásai nem súlyosbodnak és az egyéb kockázatok nem erősödnek”, hozzátéve, hogy „konzervatív politika” a költségvetési tartalékok felhasználásával kapcsolatban. szükséges.
A Tanács elismerte, hogy a módosítások lehetővé teszik a kormány számára a legfontosabb szociális-jóléti politikai célok, a rezsi árak alacsonyan tartását az átlagos fogyasztásig, a családok támogatását, az idősek védelmét és Magyarország védelmének erősítését.
Továbbá lehetőséget teremtenek arra, hogy a nyugdíjakat a vártnál magasabb infláció mellett tartsák, részben kompenzálva a közintézményeket a magasabb energiaköltségekért és finanszírozva az államadósság magasabb kamatait.
A Tanács tudomásul vette, hogy a módosítások az Európai Unió eredményszemléletű számviteli szabályai szerint számított költségvetési hiánycélt a GDP 3,9 százalékára emelik – a költségvetési törvényben szereplő 3,5 százalékról –, és megállapította, hogy az 1,5 százalék feletti GDP-növekedésből származó többletbevétel a GDP százalékos feltételezéssel kell csökkenteni a költségvetési rést.
A Tanács közölte, hogy a magasabb bevételi cél a bérek és a fogyasztás „jelentős mértékű” növekedésén alapul, és megjegyezte, hogy egyes sorok a bevételek növekedését célozzák az adott adóalapok várható bővülésénél. A kiadási oldalon az energiaköltségek finanszírozására megemelték a célokat, de a dologi kiadásoknál nem emelkedtek olyan mértékben, ahogy azt a működési költségek várható növekedése megkövetelné – tette hozzá.
„Ez a rendkívüli megtakarítási intézkedések mellett jelentős teljesítési kockázatot is jelent” – mondta a Tanács.
Az állásfoglalás szerint a kormány az államadósság év végi 2022-es 74,0 százalékáról 2023-ra 70,2 százalékra való csökkentését célozza meg.
A Tanács elnöke Kovács Árpád, tagja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács véleményének aláírói között furcsa módon nem szerepel Matolcsy György jegybankelnök, tanácstag aláírása.
Olvassa el isA jegybankelnök bírálta a magyar gazdaságot – vágott vissza Varga miniszter
