A köztársasági elnök december közepén vette át a „Budaházy-ügyben” érintettek kegyelmi kérelmét – közölte a köztársasági elnök hivatala, a Sándor-palota kedden az MTI-vel. Novák Katalin hét vádlotton kegyelmet adott – derült ki a közleményből.
„Gondos megfontolás után úgy döntöttem, hogy szétválasztom azoknak az ügyeit, akiket a bíróság első fokon felmentett, és azokat, ahol a cselekményt kisebb súlyúnak ítélték meg. Az eljárás további késleltetése a kiszabható büntetéshez képest aránytalan sérelmet okozna számukra. Az előzetes letartóztatásban eltöltött idő és a 13 év szabadságvesztés igazi megpróbáltatás volt az érintettek és családjaik számára. Ezért úgy döntöttem, hogy közülük hétnek adok eljárási kegyelmet” – jelentette be közleményében az elnök.
A közleményben megjegyezték, hogy az ügyben 13 év után is 17 személy ellen folyik eljárás, és sajnálatos, hogy a bíróság csaknem másfél évtizede nem tudott jogerős döntést hozni.
Novák Katalin viszont azt írta, az ügy vádlottjai közül többen is súlyos bűncselekmények miatt emeltek vádat, az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy bűnszervezetben léptek fel, és jelentős büntetés kiszabásáról döntött. „Ügyükben a vádak olyan súlyosak, hogy csak jogerős bírósági ítélet után tartom célszerűnek kegyelmi kérelmükről dönteni” – tette hozzá.
Az elnök szerint a „Budaházy-ügy” is azt mutatja, „hogy a bírósági eljárások indokolatlan elhúzódása elfogadhatatlan és sérti az emberek igazságérzetét”.
Felszólítom a jogalkotót és a rendészeti szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírói döntéshozatal felgyorsítása érdekében”
tette hozzá Novák.
Budaházy György az elnöki nyilatkozatra reagálva üdvözölte és megköszönte, és hozzátette, hogy további pozitív döntést remél önmagával és a további kilenc vádlottal kapcsolatban.
A „Budaházy-ügy” Magyarország egyik legismertebb ügye, amelynek középpontjában Budaházy György áll. Idén márciusban 17 év börtönbüntetésre ítélték, és megkezdte büntetés letöltését, de októberben kiengedték a börtönből és házi őrizetbe helyezték. A pernek Budaházyn kívül 16 vádlottja volt, a Fővárosi Törvényszék Budaházyt és a 16 vádlott közül 14-et először 2016-ban ítélt el, a legsúlyosabb vád pedig terrorizmus volt.
Budaházy társaival állítólag évekkel ezelőtt elindította a Hunnia Mozgalmat, amelynek célja az volt, hogy az „Őszödi beszéd” 2006. őszi megjelenése után tovább szítsa a feszültséget. A hírhedt beszédet a volt szocialista miniszterelnök mondta. Gyurcsány Ferenc, aki azt állította, hogy pártjával egy ideje hazudott magyar állampolgároknak.
Budaházyt és társait azzal vádolták, hogy nyíltan szembeszálltak a kormánnyal és a társadalmi csoportokkal, amelyeket nem tűrtek meg. Emellett Budaházyt azzal vádolják, hogy alapítója és vezetője volt a Magyarok Nyilai (Magyarok Nyilai) szervezetnek, amely a gyanú szerint 2007 és 2009 között Molotov-koktélos támadásokat hajtott végre kormánypárti közéleti személyiségek és képviselők ingatlanai ellen.
Budaházyt radikális jobboldali aktivistának tartják, és többek között terrorizmussal vádolják. Többször szembesült a mindenkori kormánnyal is, például 2003-ban kampányolt az Európai Unióhoz való csatlakozás ellen.
Kiemelt fotó a Facebookon keresztül/Novák Katalin
