A magyarok egyik kedvenc itala, a sör nagy mennyiségben készül Magyarországon. Gondoljunk csak a legnépszerűbb márkákra: Pécsi Szalon, Borsodi, Dreher, Kőbányai. A sörfőzés a magyar élelmiszeripar egyik legrégebbi ágazata, de az ipari sörgyártás viszonylag lassan fejlődött. Magyar Nemzet.
A sörfőzés Magyarországon egészen a 18. századig kisüzemi mesterség volt, a nagyobb sörfőzdék megjelenésére pedig a 17. század végéig kellett várni – derül ki egy cikkből. Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Tény
A korai időkben az udvarházakon kívül főként a kocsmatulajdonosok végezték a sörfőzést családjuk bevonásával. Azok, akik saját sörfőzdét akartak létesíteni, megvásárolhatták a nagyobb városoktól a jogot, vagy polgári házat kellett volna birtokolniuk. Ez nem volt egyszerű, mivel a városok városszerkezete és a szűk utcácskák miatt gyakoriak voltak a sörfőzdékből származó tüzek, így a városi tanács ritkán adta meg a sörfőzési jogot.
Az 1843-as ipartörvény 1843-ban forgalmi adó megfizetése után lehetővé tette Pesten a sör behozatalát és szabad főzését. Tizenegy évvel később megalakult a Kőbányai Sörfőző Társaság.
A sörfőzdét Schmidt Péter, Münchenben tanult vállalkozó nyitotta meg. 1862-ben Dreher Antal megvásárolta, és lényegében megalakult a Dreher Sörgyár.
Dreher Sörgyár. Fotó: Dreher Sörgyárak
Vidéken Pécsett 1848-ban Hirschfeld Sámuel alapította a ma Pécsi Szalon Sörgyár elődjét, 1895-ben pedig az Első Soproni Sörgyár és Malátagyár, amely 2003 óta a Heineken Csoport része. Az első világháború, a két háború közötti gazdasági válság és a második világháború okozta megváltozott világrend átalakította a söripart. 1949-ben, majd ezt követően a sörgyárak állami tulajdonba kerültek, és csak a 80-as évek végén tudtak újra önállóan működni. Ekkor azonban a külföldi nagyvállalatok erőteljes terjeszkedése a sörfőzdék nemzetközivé válásához vezetett.
A négy nagy hazai sörfőzde – a Dreher, a Borsodi, a Sopron és a Pécsi Szalon – ma már többnyire külföldi tulajdonosok kezében van.
Változások a sör külkereskedelmében. Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
A nagy hazai sörfőzdék együttes értékesítése 2021-ben 6370 millió hektoliter volt, 3,1 százalékkal magasabb, mint 2020-ban. A hazai termelés 2021-ben 5568 millió hektoliter volt, ami 3,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A 2020-as év főként a sörgyártók számára volt rossz a Covid-járvány okozta korlátozások miatt.
A legnagyobb gondot jelenleg a termelési költségek emelkedése jelenti az egyes iparágakban. Ennek oka elsősorban az energiaárak drasztikus emelkedése.
Emelkedett az ország két legtöbbet fogyasztott sörének, a lágereknek és az IPA-knak az éves és havi átlagos fogyasztói ára is.
23 ezer literes vízforraló a Dreher sörgyárban. Fotó: Dreher Sörgyárak
A 2021-es adatok szerint a magyar söröket elsősorban az EU-tagállamokba szánják (80,46 százalék), de figyelemre méltó a kelet-ázsiai országokkal növekvő kereskedelem. 2014-ben Kína a magyar sörexportnak még csak 0,71 százalékát adta, 2021-re viszont a sörexport 10,6 százaléka irányult az ázsiai országba. Hasonlóan magas a Dél-Koreába exportált magyar sör mennyisége, amely 2021-ben a teljes sörexport 8,94 százalékát tette ki.
Via Magyar Nemzet, Kiemelt kép via Pexels
