Amikor az emberek először elkezdtek állatokat használni közlekedésre, ez hatalmas fordulópont volt történelmünkben. A lovak különösen fontos szerepet játszottak a korai társadalomban a közlekedésben. Éppen ezért olyan figyelemre méltó felfedezés, hogy a régészek a közelmúltban találták meg a legrégebbi bizonyítékot az emberekről, akiket lovasként azonosítottak.
A régészek a közelmúltban 4500-5000 éves múltra visszatekintő temetkezési halmokat találtak, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos embercsoportok már akkoriban lovagoltak. Romániában, Bulgáriában és Szerbiában, valamint Magyarországon is találtak ilyen temetkezési halmokat. A felfedezésről a Cosmos Magazine számolt be, a Science Advances tudományos folyóiratban megjelent kutatási cikk alapján.
Martin Trautmann, a Helsinki Egyetem munkatársa és csapata megtalálta az első közvetlen bizonyítékot arra, hogy a lovaglás a Yamnaya kultúra része lehetett. A kultúra a Pontikus-Kaszpi-tengeri sztyeppekről származik, és a mai Bulgáriától egészen Kazahsztánig terjedt. Trautman elmondta, hogy a lovaglás nagy valószínűséggel elterjedt volt a Yamnayák körében ie 3000 és 2500 között.
A régészek ősi Yamnaya sírokat tártak fel, amelyekben csontvázakat találtak lovaglás fizikai nyomaival. A megvizsgált maradványok közül legalább 24-nél találtak olyan nyomokat, amelyek arra utalnak, hogy „lehetséges lovasok” voltak. Legalább 5 személynél találtak olyan jeleket, amelyek arra utaltak, hogy „nagyon valószínű lovasok” voltak.
Ezek a legújabb eredmények megerősítik azokat a korábbi feltételezéseket, amelyek szerint a lovaglás jelentős szerepet játszott a terjeszkedésben. Azonban, amint azt a csontváz eddigi feljegyzései mutatták, nem valószínű, hogy fizikai erőszakra került sor a terjeszkedés során.
Magyarországon a legrégibb időkre nyúló bizonyítékok kerültek elő
Magyarországon még régebbre nyúlóan találtak bizonyítékot a lovaglásra. Csongrád-Kettőshalmon egy még régebbi, ie 4300-ból származó temetkezésre bukkant a régész. A csapat a maradványok vizsgálata során 6 fajta lovaglás patológiát különböztetett meg. David Anthony, a Hartwick College USA professor emeritusa szerint ez a temetés egészen más volt, mint a többi. A hat mutató közül négyet a Magyarországon talált maradványokon azonosítottak. A professzor megjegyezte: mivel elszigetelt esetről van szó, ebből önmagában nem lehetett következtetéseket levonni. Bár a póz és a leletek alapján arra lehet következtetni, hogy a temetkezési hely sztyeppei bevándorlóké.
Olvassa el is5 izgalmas tanösvény Magyarország szelídíthetetlen szépségének felfedezéséhez — FOTÓK
Forrás: cosmosmagazine.com, science.org
