Eduard Heger (C) miniszterelnök és Jaroslav Nad (R) védelmi miniszter egy sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették a Szlovák Légierő MIG-29-es vadászgépeinek és BUK légvédelmi rakétáinak ajándékozását Ukrajnának.
A NATO-tagállam védelmi képességeit tönkreteszi, hogy Eduard Heger szlovák kormány nemrég bejelentette, hogy a szlovák légierő teljes vadászgép-flottáját Ukrajnának ajándékozta. Bármennyire is nagylelkűnek tűnik a döntés a teljes körű invázió ellen küzdő ukrán szomszédaikkal szemben, egyértelmű, hogy ez a lépés nem sokkal kevesebb, mint a nyugati közvélemény és szövetségesek tetszését szolgáló gesztuspolitika.
Bármennyire is nemesnek tűnik, a szlovák közvélemény körében rendkívül népszerűtlen az a döntés, hogy mind a tizenhárom régi szovjet gyártású, különböző stádiumban lévő, leromlott állapotú MIG-29-est elküldik a veszélybe került szomszédjukhoz. Ami azt illeti, Eduard Heger miniszterelnök ügyvivő kormánya is az. Ha a közvélemény-kutatásokban bízhatunk, a kormányzó OLANO párt a szlovák lakosság körében mindössze 6-7 százalékos támogatottságot élvezhet. Újabb szorult helyzetbe került az a kormány, amely liberális koalíciós partnerük, az SaS-től hátat fordított, kisebbségből törvényhozásra kényszerült, amikor 2022 decemberében elveszítették a parlamentben leadott bizalmatlanságot.
Heger miniszterelnök ahelyett, hogy azonnal lemondott volna, mint az ilyen körülmények között bevett gyakorlat, egészen 2023 szeptemberéig kitolta az előrehozott választások időpontját, mindössze négy hónappal azelőtt, hogy kormánya teljes mandátuma amúgy is lejárt volna. Aztán, hogy még kevésbé átlátható legyen, Heger úgy döntött, hogy ebben a hónapban felhagy saját pártjával, az OLANO-val, és új pártot alapít Demokrati néven. Csatlakozott hozzá botrányos külügyminisztere, Rastislav Kácer, akit széles körben az elmúlt évtized szlovák politikájának legellenszenvesebb és legmegosztóbb személyiségeként tartanak számon, aki arról ismert, hogy a belpolitikai riválisokat lazán a nácikhoz hasonlította, ugyanakkor a szomszédos Magyarországot felzaklatta. a területi revizionizmus teljesen fiktív vádjai.
Az ideiglenes kormány döntésének nagyságrendje felvetette a fegyvertranszferek jogszerűségét, egyesek puccsnak is nevezték a lépést. Noha Jaroslav Nad védelmi miniszter szerint az elöregedő MIG-ek távozása, amelyek többsége még repülésre sem alkalmas, nem jelenti a katonai képességek jelentős csökkenését, amit tetézi az a tény, hogy tavaly Szlovákia ajándékozta S-300-asukat. légvédelmi ütegeket Ukrajnába (amelyek állítólag az oroszok megsemmisítették, mielőtt bevethetnék őket), és a BUK légvédelmi rendszereinek egy részét ugyanabba az irányba küldi, harckocsikat és páncélozott szállítóeszközöket küldött arzenáljából, az ország gyakorlatilag rendelkezik majd harci erő csak papíron.
Tekintettel arra, hogy az ország gazdasága a függetlenségének 1993-as kikiáltása óta a legrosszabb helyzetben van, a modern katonai repülőgépek és gyalogsági harcjárművek beszerzése felfelé ívelő küzdelem lesz. Bár a pozsonyi kormány 14 darab legújabb generációs F-16-os vadászgépet rendelt az USA-tól 1,6 milliárd euróért, és további 153 darab CV-90-es gyalogsági harcjárművet a királynak mintegy 1,7 milliárd euróért, még mindig nem világos, hogyan. egy ilyen drága felvásárlást szándékoznak finanszírozni, hogy lecseréljék régi készleteiket.
Úgy tűnik azonban, hogy a Heger-kormányt nem aggasztja túlzottan a szlovák közvélemény, de a gazdaság helyzete sem, miközben élvezi Washington támogatását, és az Ukrajnának nyújtott katonai segítségért hősként ünneplik a nyugati lapokban. Akkor sem riadtak meg, amikor a szlovákiai orosz nagykövetség figyelmeztetett, hogy a döntésnek, hogy ilyen erős fegyverrendszereket küldenek Ukrajnába, „következményei lesznek”. Mégis van egy elfogadható magyarázat arra, hogy Heger és szövetségesei miért nem törődnek vele: ez azért van, mert azok.
Szlovákia legnagyobb gazdasági értéke vitathatatlanul alacsony államadóssága volt, amely 2019-ben még csak 48 százalékos volt. A 2020. februári választások után az év végére az adósság közel 60 százalékra emelkedett, sok más országgal összhangban, ahol a globális világjárvány pusztítást végzett a gazdaságban. A kritikusok azonban azt mondják, hogy a kormánynak nem áll szándékában a megnövekedett infláció mérséklése, és ez talán nem pusztán a Heger-kormány alkalmatlansága, hanem egy tudatos stratégia, amellyel aláássák utódjaikat, akik valószínűleg hatalomra jutnak. szeptemberi választások.
Szlovákia GDP-hez viszonyított államadóssága 2021-ben az ország bruttó hazai termékének 63,10 százalékát tette ki. Forrás: tradingeconomics.com
A szlovák államadósság 61296 millió euróra nőtt 2022 negyedik negyedévében a 2022 harmadik negyedévi 59644 millió euróról forrás: tradingeconomics.com
A közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi kormánypártok ősriválisa, Robert Fico SMER-je nyeri meg a következő választásokat, és egy lehetséges koalíciós partner, Peter Pellegrini Hlas lesz a második. Mindkét jelenlegi kormánypárt, az OLANO és a Demokrati 5 százalék körüli szavazatok mellett dönt, ami Szlovákiában a választási küszöb. Tekintettel a hatalomba való visszatérés esélyeire, Hegert és szövetségeseit alig, vagy egyáltalán nem ösztönzik az államadósság csökkentésére vagy az infláció leküzdésére irányuló szűkítő monetáris politikák bevezetésére.
Fotó: Facebook Rastislav Kácer
Valójában az egyetlen elképzelhető magyarázat a jelenlegi szlovákiai politikai anarchiára az a logika, amelyet az egymást követő magyar kormányok 2002 és 2010 között alkalmaztak. A Gyurcsány Ferenc, majd a Bajnai Gordon vezette kormányok alig 8 év alatt az államadósságot növelték. 55%, amit az első Orbán-kormány elképesztő 80%-ra hagyott maga mögött. Ezenkívül 20 milliárd eurós IMF-hitelt vettek fel a megbénító megszorító intézkedésekért cserébe, és csőd közelébe hagyták az országot. Ez a 2010-es választások után gazdasági és társadalmi „lehetetlen küldetés” elé állította a második Orbán-kormányt, aminek következményei Magyarország jelenlegi 72 százalékos államadóssága miatt továbbra is érezhetőek, ami még mindig a legmagasabb a régióban.
Fotó: Facebook Bajnai Gordon
A szocialista kormányok idején Magyarországot pusztító döntésekért felelős politikusok egy része jövedelmező pozíciókat kapott az amerikai agytrösztöknél. Ilyen például Bajnai Gordon volt magyar miniszterelnök, aki máig tagja a Globsecnek, egy nagyhatalmú amerikai finanszírozású civil szervezetnek, amelynek egyébként Rastislav Kácer szlovák külügyminiszter is tagja. Ez magyarázhatja azt a szinte túlbuzgó nagylelkűséget, amellyel a szlovák kormányok tagjai az USA által vezetett Ukrajna felfegyverzésére irányuló nemzetközi erőfeszítések utánpótlás pártját játsszák. Továbbá ez magyarázhatja azt a gyorsaságot is, amellyel Zuzana Caputová államfő aláírja ezeket az egyezményeket, annak ellenére, hogy komoly aggodalmak vannak a Szlovákiából érkező korábbi és közelmúltbeli fegyverszállítmányok jogszerűségével kapcsolatban. Korábban olyan politikai lobbi civil szervezetekkel is dolgozott, mint az Open Society Foundations, a Greenpeace vagy a USAID.
Zuzana Caputová elnök Joe Bidennel Varsóban. Fotó: Facebook Zuzana Caputová
Aki szeptemberben átveszi Eduard Hegertől, annak minden bizonnyal lesz dolga a szlovák kormány felperzselt föld politikájának következményeinek orvoslása érdekében. Valószínűleg az egyszerű szlovák állampolgárok fogják felvenni a számlát a legutóbbi szlovák kormány zavaros éveiről. A jelenlegi uralkodó elit populista, korrupcióellenes kiáltványával került hatalomra, de most egy olyan politikai és gazdasági válság közepette hagyja el az országot, amelynek következményeitől még évekig tántorogva hagyja az országot a Tátra alatt.
Kiemelt fotó: Facebook Eduard Heger
