A magyar jegybank közölte, hogy 2023 második felében az infláció „egyre markánsabb” mérséklődésére számít belső és külső tényezők hatására.
Továbbá a lassuló gazdasági növekedés „gyors fellendülése” várható júliustól – mondta Balatoni András jegybank igazgatója csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb negyedéves inflációs jelentésének bemutatásakor.
A jelentés 2023-ra 15,0-19,5 tartományba helyezi az inflációt az idén várható 14,5-14,7 tartományt követően.
Az infláció mérséklődését elősegítő külső tényezők kapcsán Balatoni az energia és a nyersanyagok világpiaci árának csökkenését, a termelési láncok nehézségeinek enyhülését, valamint a globális élelmiszerárak és fuvarköltségek csökkenését említette. A belső tényezők közül a gazdasági növekedés lassulását, a rendelkezésre álló jövedelmek és a fogyasztás csökkenését, valamint az adóintézkedések bázishatásainak mérséklődését emelte ki.
Magyarország több mint 20 százalékos inflációját az energiaárakkal és a költségek emelkedésével magyarázta. A vállalkozások jóval költségeik fölé árazták termékeiket, a vállalati nyereség pedig 34 százalékkal nőtt az előző évhez képest – tette hozzá. Balatoni szerint más régiókban is nőtt a nyereség, de nem olyan mértékben, mint Magyarországon. Kijelentette, hogy az infláció „már nem magyarázható a növekvő költségekkel”, hangsúlyozta, hogy a vállalkozások „túlkompenzáltak”.
Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben az élelmiszerek – mondta Balatoni, megjegyezve, hogy ezek lényegesen magasabbak, mint a régióban máshol. „Meg kell vizsgálni a termékek széles skáláját érintő hatalmas áremelkedés mögött meghúzódó okokat” – tette hozzá.
A feldolgozott élelmiszerek ára 25 százalékkal emelkedett, a feldolgozatlan élelmiszerek inflációja 18 százalék volt – mondta Balatoni.
Az élelmiszerimport is emelte a fogyasztói árindexet – mondta, megjegyezve, hogy a forint gyengülése gyorsan megmutatkozott a fogyasztói árakban is. A piaci szereplők kompenzálták az élelmiszerár-plafonok hatásait – mondta, hozzátéve, hogy a kiskereskedelmi forgalom inkább nőtt, mint csökkent. Balatoni szerint kérdéses, hogy a kiskereskedők azonnal csökkentik-e az általuk emelt áruk árait, miután az árplafonokat megszüntetik.
Elmondta azt is, hogy az árplafonok miatt megnőtt a kereslet bizonyos termékek iránt, ami a termelési lánc megszakadásához vezetett. Felhívta a figyelmet arra, hogy az árplafonok következtében 25 százalékkal olcsóbbá vált a lengyel sajt beszerzése, míg a csirke Romániából importálva kevesebbe került.
Közben elmondta, hogy a jövő év második felére tervezett gazdasági fellendülés a folyamatos beruházásokon és a magas foglalkoztatáson alapul.
Balatoni megjegyezte, hogy a jegybank jövőre 0,5-1,5 százalékra, a következő években 3-4 százalékra teszi a GDP növekedését.
Olvassa el is12 éves negatív rekord: a benzin a legdrágább Magyarországon a régióban
Forrás: MTI
