Mindenki nyugodt nyugdíjas éveket szeretne, ám szakértők azt vetítik elő, önmagában az államtól kapott nyugdíjunk aligha lesz elegendő a megfelelő életszínvonalon való létezéshez 20-30 év múlva. De mit tehetünk azért, hogy 2040 karácsonyán se azon kelljen gondolkodni, hol tudunk lefaragni az ünnepi költségekből?
Az államtól kapott nyugdíj mértékét az határozza meg, mit és mennyi ideig dolgoztunk életünk alatt, de összességében azt tudjuk megállapítani, hogy az első nyugdíj jóval alacsonyabb lesz az utolsó fizetésünknél. Azonban vannak lehetőségek arra vonatkozólag, hogy már a munkával töltött éveink alatt jobb életszínvonalat biztosítsunk magunknak idős korunkra. Ha kellő időben megkezdjük a megtakarítást kis összegekkel, tízmilliós tartalékot tudunk felhalmozni a sima nyugdíjunk mellé.
Így olyan jövőt biztosíthatunk magunknak, amely nem jár lemondásokkal.
Magyarországon jelenleg a nyugdíjasok fele 150 ezer forintnál is kevesebb pénzből gazdálkodik havonta, ez az inflációval kiegészítve rossz képet vetít elénk, ha a távoli jövőnket szemléljük.
Még egy probléma bejön a képbe: kevesebb gyermek születik, a társadalom elöregedőben van, emiatt 20-30 év múlva kevesebb aktív munkavállalónak kellene fenntartania a saját létszámuknál több nyugdíjast, így a nyugdíj nem lesz elegendő arra, hogy az időskori megélhetésünk biztos és spórolástól mentes legyen.
Megtakarítani? Miért?
Az életben lehetnek olyan távolabbi céljaink, amelyeket saját erőből csak megtakarításaink révén tudunk eléri. Előfordulhatnak olyan élethelyzetek is, amikor a fixnek gondolt bevételeinktől elesünk (pl. munkanélküliség, betegség), vagy váratlan kiadásaink keletkeznek. Ilyen, és ehhez hasonló helyzetekben jöhet jól, ha rendelkezünk megtakarítással. A megtakarított pénzünket különbözőképpen fektethetjük be. Különböző szempontok játszhatnak szerepet egy-egy befektetési forma választása mögött: mennyi pénzt szeretnénk befektetni; mennyi idő alatt juthatunk a pénzünkhöz, ha szükségünk van rá (mennyire likvid a befektetésünk); mennyi kockázatot szeretnénk vállalni (a kockázat és a remélt/ígért haszon általában arányosak); mennyi nyereséget termel a befektetés.
Az önkéntes pénztári megtakarításoknak fontos előnye, hogy a Pénztártag befizetései után évi 20% adó-visszatérítésre jogosult, maximum 150.000 Ft értékben. Aki még idén csatlakozik valamelyik hazai nyugdíjpénztárhoz és még év vége előtt befizet, ugyanúgy érvényes lehet számára maximum 750 ezer forint pénztári befizetésig a személyi jövedelemadóból járó visszatérítés.
A nyugdíjpénztári megtakarítás célja, hogy olyan megtakarítást képezzünk magunknak, ami időskori megélhetésünket segíti majd elő a még aktív munkával töltött évek közben. Már havi pár ezer forint is lehet, hogy a későbbiekben nyugodtan dőlhessünk hátra és kiélvezhessük az unokákkal töltött időt. A minimális tagdíjfizetési kötelezettségen felül a nyugdíjpénztári befizetés rugalmas, mértéke egyéni élethelyzethez igazítható, eseti befizetés is teljesíthető, valamint a munkáltató is támogathatja (béren kívüli juttatásként) a pénztári tag megtakarításait.
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás előnyei:
- a minimális tagdíjfizetési kötelezettségen felül rugalmas, a befizetés mértéke egyéni élethelyzethez igazítható;
- eseti befizetés is teljesíthető;
- a munkáltató is támogathatja (béren kívüli juttatás);
- az állam adó-visszatérítés útján támogatja;
- nem igényel magas szintű befektetési ismereteket;
- ha a pénztár ezt biztosítja, akkor kockázatvállalási hajlandóságának és hozamvárakozásának megfelelő befektetési portfóliók közül lehet választani;
- a megtakarítás örökölhető, haláleseti kedvezményezett jelölhető.
