A magyar gazdaság 1,5 százalékos növekedésére számít idén a kormány – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Batthyány Lajos Alapítvány és a Fiatalok Batthyány Köre által szervezett panelbeszélgetésen csütörtökön Budapesten.
Az államháztartás hiánya a tavalyi 6,1 százalékról idén 3,9 százalékra mérséklődik, az infláció pedig 9,2 százalékra mérséklődik az év végére – mondta a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy ugyanakkor az államadósság GDP-arányos aránya 3,9 százalékra csökken. várhatóan a 2022-es 72,9 százalékról 2023-ra 69,7 százalékra csökken.
Közölte: az infláció elleni küzdelem mellett a kormány fő célkitűzései a magyar gazdaság növekedési pályán tartása, a magas foglalkoztatási szint fenntartása és a Magyarországot fenyegető kockázatok csökkentése.
A politikus felidézte, hogy 2010-ben Magyarország gazdasági szempontból a világ tíz legkockázatosabb országa közé került, 2019-re pedig az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdaságává vált.
A rendezvényen beszédet mond Varga Mihály pénzügyminiszter. Fotó: Facebook/Varga Mihály
A pénzügyminiszter bírálta az Európai Uniót is az uniós források visszatartása miatt. Elmondta: Magyarországnak az elmúlt időszakban sikerült fenntartania a gazdasági növekedést azzal, hogy más uniós országokkal ellentétben még nem kapta meg a forrásokat a világjárvány utáni helyreállítási programra. Vagyis a magyar gazdaság versenyképességének javulását az Európai Bizottság is hátráltatja forráslevonásokkal és minimumadó bevezetésére törekszik – jelentette ki Varga Mihály.
Az infláció növekedését a világjárványt követő keresletnövekedéssel, az orosz-ukrán háború kitörését követő energiaárak megugrásával és az uniós szankciókkal magyarázta. Hozzátette: ezzel párhuzamosan az energiaárak idén már esnek, az exportpiacok pedig kezdenek fellendülni, így a monetáris leértékelődés üteme az év végére várhatóan egyszámjegyűre csökken.
Kiemelt fotó a Pixabay-en keresztül
