A tanárok kezében van a magyar jövő, övék a legfontosabb munka, a tudás átadása – mondta a kulturális és innovációs miniszter pénteken az országos szakképzési tanévnyitón, Szekszárdon.
Csák János a Tolna Vármegyei Szakképzési Centrum Hunyadi Mátyás Vendéglátó és Turisztikai Technikumában és Szakképző Iskolájában rendezett eseményen hangsúlyozta: mesterségbeli tudás nélkül nincs az embernek önbecsülése. Hozzátette, ahhoz, hogy kibontakoztassuk tehetségünket, munka, szerető és gondoskodó közeg, valamint remény kell.
Nincs erős, cselekvőképes haza gazdaságilag erős kulturálisan magabiztos emberek és családok nélkül
fogalmazott a miniszter, aki a Hunor Magyar Űrhajós Program négy űrhajósjelöltjével együtt nyitotta meg a szakképzési tanévet.
A polgári kormány az elmúlt 13 évben és mindent megtett és megtesz azért, hogy a magyar családok a legjobb körülmények között élhessenek a gyerekvárástól kezdve a bölcsődés koron át a köznevelésig, „mindent megteszünk azért, hogy a gyerekvállalás ne teher legyen, és minél több magyar gyerek szülessen” – mondta.
Kiemelte, a kormány
a közoktatási és felsőoktatási rendszerbe óriási forrásokat csoportosít annak érdekében, hogy kiművelt emberfők és mesterségbeli tudással rendelkező emberek éljenek a Kárpát-medencében.
Ha lemaradunk, elveszítjük a jövőnket – jegyezte meg. Kifejtette: a reaálgazdasághoz a szakképzés áll a legközelebb, ezért alakította át a kormány a rendszert duális képzéssé.
Aláhúzta: a kormány feladata, hogy „teret, pályát nyisson” a szakképzésben tanuló diákoknak. Hozzáfűzte, reméli, hogy sok diákból lesz vállalkozó, innovátor, a szakképzési rendszer sikerei azt ígérik, hogy ez valóra válhat. „Most már 500 intézményben 280 ezren tanulnak a szakképzési rendszerben, és egyre jobbak az innen kikerülő diákok felvételi mutatói, méltó helyére került a szakképzés” – közölte.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, ma Magyarországon a foglalkoztatási ráta 75,1 százalék, 3 millió 270 ezer ember dolgozik. A magyar statisztikában nem volt még ilyen magas foglalkoztatási arány, a magyar vállalatok keresik a munkaerőt – jegyezte meg.
Elértük tíz év alatt, hogy ma többen járnak szakgimnáziumba, mint hagyományos gimnáziumba
tette hozzá.
Mint mondta, a szakképzésben ma új kompetenciák elsajátítására van szükség az informatika, robottechnika, mesterséges intelligencia, idegennyelvtudás terén. A kamara át tudja adni a döntéshozóknak azokat az információkat, amelyek az előrelépéshez szükségesek, ennek érdekében működtetnek 19 ágazati készségtanácsot, amelyekben több mint 300 vállalat vesz részt – emelte ki.
Horváth István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője többek között arról beszélt, hogy a csaknem harminc szakmát oktató Tolna Vármegyei Szakképzési Centrumban 3400 nappali tagozatos diák mellett 2300 felnőtt is részt vesz a duális képzésben. Beszámolt arról, hogy az intézmény nyolc iskolájában az elmúlt négy évben több mint négymilliárd forint értékű felújítás történt kormányzati segítséggel és pályázati forrásból.
Dömötör Csaba, a szakképzési centrum kancellárja ismertette: a hat tolnai városban működő centrum ma már több mint 300 vállalkozással áll kapcsolatban, amelyek közül mintegy 230 duális partner. Emlékeztetett, hogy az intézmény az országban elsőként hozott létre ágazati képzőközpontot az autóipar területén.
Gyurkovics János (Fidesz-KDNP), Szekszárd alpolgármestere köszöntőjében utalt arra, hogy a felújított Hunyadi Mátyás Technikum és Szakképző Iskola mellett épült meg a Szekszárdi Tudásközpont és a Mathias Corvinus Collegium szekszárdi központja is.
(MTI)
