A magyar gazdaságpolitika vezetői: Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök tartja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos évnyitóját csütörtökön. Ebben a cikkben a miniszterelnök és a miniszterek beszédeinek legfontosabb részeit találja.
1. A legnagyobb ellenség az infláció
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölte, hogy az infláció 25,4 százalék volt, ami elenyésző javulást jelent a februári 25,7 százalékhoz képest. Orbán évértékelőjében azt ígérte, hogy az év végére egyszámjegyű lesz az infláció – írja a hvg.hu.
Kapcsolódó cikkünket ITT találja.
2. A magyar jegybank elnöke nincs jelen
A kamara évnyitó ünnepségén a hagyományos felállás szerint ma fel kell szólalnia Matolcsy Györgynek, a jegybank elnökének is. Matolcsy azonban idén másodszor nem lesz jelen a megnyitón. Ez a kormány és a jegybank közötti feszültség jele lehet, elsősorban az infláció kezelése miatt.
Matolcsy legutóbb szerdán bírálta élesen a kormány politikáját az Országgyűlésben. Kapcsolódó cikkünket ITT olvashatja.
3. Óvatosnak kell lennünk a keleti befektetésekkel
A kormány támogatja a kelet-ázsiai beruházásokat, de szerinte a kulturális különbségekre ki kell emelni. Parragh László kamarai elnök a szűkös munkaerőpiacról beszélt, és megismételte a szakképzett munkaerő fontosságát. Attól tart, hogy azok az uniós források, amelyek Magyarországra érkeztek volna, Ukrajna fejlesztésére mennének. Ezt az érvet a kormány is felhozta néhány hónappal ezelőtt, amikor Ukrajna támogatásáról volt szó.
4. A háború megbénította a gazdasági növekedést
Hatalmas kitettségünk van a háborúnak, mert erősen kötődünk mindkét oldalhoz – mondja a kormány. Nem szabad megfeledkeznünk geopolitikai helyzetünkről – hangsúlyozza Parragh. A magyar gazdaságnak létfontosságú érdeke a béke – hangsúlyozza. Hozzátette: a háború szétzúzta a magyar növekedés ívét.
5. Magyarország 2030-ra elérheti az uniós fejlettség 90 százalékát
Ezt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter mondta. Magyarország 2030-ra elérheti az uniós fejlettség 90 százalékát, amivel a 15. helyre kerülne a jelenlegi 20-hoz képest. Ennek alapja a beruházás, és szerinte a GDP 30 százalékos beruházási aránya kívánatos.
6. Orbán: Minden rendben
Orbán Viktor miniszterelnök azzal kezdte, hogy miután két minisztere felszólalt, megnyugodott, hogy minden rendben van. Felhívta a figyelmet arra, hogy általában egy választási évben (jelen esetben 2022-ben) nő az államadósság és a hiány is, de itt nem ez történt.
7. „Ez egy gazdaságközpontú kormány”
„Észreveheti, hogy a 2022-2026-os kormány fókuszában a gazdaság áll” – hangsúlyozta Orbán. A szankciók miatt nagyon rövid időn belül meg kellett változtatni a kormány szerkezetét – idézte fel, kifejtve, miért változtattak a megszokott gyakorlatukon az energiaminisztérium létrehozásával. Elmondja, hogy azóta az intézkedések minősége javult.
8. „A kormány nem lett szocialista vagy kommunista”
Orbán hangsúlyozta, hogy piaci finanszírozás nélkül nem tudjuk elérni céljainkat – „a kormány nem lett szocialista vagy kommunista” – mondta. Néha el kell indítani a támogatási formákat, de ez nem a piaci finanszírozás kiszorítása. „Csak azért avatkozunk be, mert nem áll rendelkezésre piaci finanszírozás, ez válságkezelés, nem irányváltás”.
9. Orbán: Európát újratervezik
Európa hatalmi struktúrája átalakul, ez nem csak háború. És még az is lehet, hogy ezért indult a háború – mondja Orbán. Rámutat, hogy a gazdasági szerkezet (az olcsó orosz energia a nyugati, francia-német ipari tengely erőssége) megváltozik, ha Európát leválasztják az orosz energiáról. Új függőségek fognak megjelenni. Ami egy éve még abszurdnak hangzott – például, hogy Ukrajna EU-tagjelölt lehet –, most valósággá vált. Ugyanez igaz a NATO-tagságra is.
10. Szó sincs arról, hogy mi lesz az orosz-magyar kapcsolatokkal
A magyar külpolitikának sokat kell gondolkodnia azon, hogy milyen kapcsolatot tartson fenn Oroszországgal. Arra senki nem tud válaszolni, hogy ez sikerül-e – mondja Orbán.
11. Orbán: A pénzünk egy része Ukrajnában landolhat
A nyugati világ 55 milliárd eurót ad a kijevi kormány életképességének megőrzésére. Ez idén folytatódhat, de mi lesz jövőre? – kérdezi Orbán. Úgy véli továbbá, hogy a magyaroknak szánt uniós pénz egy része Ukrajnába kerülhet.
12. Az EU meg akarja fosztani az egyetemeket a versenyelőnytől
Igaz, a magyar egyetemek versenyelőnyét most veszik el – mondta Orbán. Arra utalt, hogy az EU megtagadta, hogy az egyetemeket a fenntartó alapítványokon keresztül „közvetlenül kapcsolódjanak” a kormányhoz. Véleménye szerint az EU megfosztja az intézményeket a versenyelőnytől. „Ezért ha nem tudunk megegyezni az EU-val – bár szerintem sikerülni fog – közpénzből biztosítjuk ezeket az ösztöndíjakat és kutatási forrásokat” – ígéri Orbán.
13. „Kimaradunk a háborúból”
Ha Magyarország nem lenne ennyire nyitott gazdaság, nem lenne lehetséges ilyen életszínvonal – mondja Orbán. Megígéri: kimaradunk a háborúból. Továbbra is sikeresen megvétózzuk a szankciókat, ha azok sértik a magyar érdekeket, fenntartjuk az orosz energiaellátást, és megtartjuk csökkentett árainkat.
Olvassa el isMinden ország csökkenti, Magyarország növeli az Oroszországtól való függést
Forrás: hvg.hu
