Orbán Viktor és Hszi Csin-ping Pekingben 2019-ben
Magyarország geopolitikai stratégiájának fontos része a pragmatikus kapcsolat Kínával. Orbán Viktor őszre tervezett pekingi látogatása is mutatja, hogy Kína fontos európai partnernek tekinti Magyarországot.
Orbán Viktor miniszterelnök ősszel Kínába utazik – írja az Index. Az utazás időpontjáról Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség minisztere csütörtöki sajtótájékoztatója után tájékoztatta a hírportált. Az Index korábban Havasi Bertalanra, a miniszterelnök sajtófőnökére hivatkozva számolt be arról, hogy készül Orbán Viktor pekingi látogatása.
Február végén Budapestre látogatott Wang Yi államtanácsos, a CPC Központi Bizottsága Politikai Irodájának tagja és a Központi Külügyi Bizottság Hivatalának igazgatója. Találkozott Orbán Viktorral és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is.
Horváth Levente, Magyarország volt sanghaji főkonzulja, az Eurázsia Központ igazgatója a látogatás után az Indexnek elmondta, hogy a kínai államtanácsos egy magyar miniszterelnöki küldöttség útját készíthette elő. „Magyarország Kína fontos partnere Európában. Hszi Csin-ping 2009-ben alelnökként már járt Magyarországon, elnökként pedig a kelet-közép-európai régióban: járt Lengyelországban, Csehországban, Szerbiában, de Magyarországon még nem” – emlékeztetett.
A keleti nyitás, ezen belül a Kínával való pragmatikus együttműködés a magyar külpolitika alapvető eleme. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója nemrég azt írta, Magyarország nem a tömbépítésben, hanem a konnektivitás megerősítésében érdekelt. Orbán Viktor múlt héten a parlamentben támogatásáról biztosította Kína béketervét.
Korábbi nemzetállapot-beszédében a kormányfő arra is rámutatott, hogy bár Nyugaton kisebbségben van a békepárti magyar álláspont, a világ nagy része osztja ezt. Ez abban is megmutatkozik, hogy a magyar kormány által gyakran kritizált Oroszország-ellenes szankciókat alapvetően csak a nyugati blokk vezette be, a világ nagy része – Ázsia, Afrika és Latin-Amerika – nem.
Kína békejavaslata és az ukrajnai konfliktus rendezésében való részvétele fordulópontot jelenthet a világpolitikában, minden eddiginél egyértelműbb elmozdulást a többpólusú világrend felé.
Horváth Levente ezzel összefüggésben az Indexnek elmondta, hogy „a világrend átalakulása következtében több proxy háború is folyik a világon. A nyugati hatalmak úgy érzik, hogy elveszítik megszokott autokráciájukat, és a világgazdaság súlypontja Kelet felé tolódik el, Kína a világgazdaság második legnagyobb gazdasága, de India, Indonézia és más ázsiai országok is játszanak. növekvő szerepe a világgazdaságban. A Nyugat ezt nem nézi jó szemmel, démonizálja az ázsiai világot, és komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza vagy legalábbis elfojtsa egy új világrend kialakulását. Ennek eredményeként egyes országokra erős külső nyomás nehezedhet”.
Kiemelt fotó via Miniszterelnök.hu/Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda
