Bár az Európai Unió Külügyi Tanácsának ülésén végre elismerték, hogy a globális többség azonnali békét akar Ukrajnában, a legtöbb tagállam továbbra is a háború katonai megoldását sürgeti – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A háború továbbra is sok emberéletet követel, és egyre súlyosabb természeti katasztrófák lehetősége is felmerül – mondta Szijjártó az EU-s kollégáival folytatott találkozó szünetében tartott sajtótájékoztatón a minisztérium közleménye szerint. A nukleáris balesetek veszélyéről is egyre nyíltabban beszélnek – tette hozzá.
„Mindegyik tény azt bizonyítja, hogy a csatatéren nincs megoldás erre a háborúra” – mondta Szijjártó. „Nagyon régóta mondjuk ezt, és sajnos el kell mondanom, hogy a napi tragikusan szomorú fejlemények igazunkat igazolják.”
„Ezt a háborút nem lehet harctéren megoldani, csak tárgyalásokkal” – mondta Szijjártó. “De ennek ellenére sajnos ismét világossá vált a Külügyi Tanács mai ülésén, hogy a tagállamok túlnyomó többsége és maga az Európai Unió is ragaszkodik a katonai megoldáshoz.”
“Bár tizenhat hónap után a Tanács ülésén elismerték, hogy a globális többség azonnali békét akar, de ennek ellenére továbbra is katonai megoldást sürgetnek az Európai Unióban” – mondta a miniszter.
Szijjártó szerint azok, akik a diplomáciai rendezés helyett a harctéri háború megoldását részesítik előnyben, azok viselik a felelősséget a növekvő áldozatokért és természeti katasztrófákért, ami szerinte megnövelné az Európa által élén álló újjáépítés árát.
Szerinte azonban komoly kérdéseket kell napirendre tűzni, mielőtt bármilyen döntés születne arról, hogy miként finanszírozzák az újjáépítést, és ez hogyan érinti a tagállamok fejlesztési finanszírozását.
Eközben Szijjártó tudomásul vette a Velencei Bizottság friss jelentését, amely szerint Ukrajna nem tesz eleget a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos kötelezettségeinek.
Azt mondta, Ukrajna 2015 óta csorbítja a nemzeti kisebbségi közösségek jogait.
Propagandának nevezte Ukrajna döntését, hogy halogatja a kisebbségi iskolák működésének megváltoztatását, azzal érvelve, hogy ez nem jelent megoldást a magyar nemzetiségi iskolák helyzetére.
Ha Ukrajnának nem sikerül visszaállítania a kárpátaljai magyarság jogait, nem lesz kész az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, „és mi sem tudjuk támogatni” – mondta Szijjártó.
Magyarország azt várja Ukrajnától, hogy teljesítse a kisebbségi közösségek jogainak biztosításáról szóló nemzetközi szerződésekben foglalt uniós követelményeket és kötelezettségeket – mondta.
Közben Szijjártó azt mondta, Magyarország soha nem fog elfogadni olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék saját nukleáris iparának működését.
Kérdésre válaszolva Szijjártó elmondta, Magyarország szorosan figyelemmel kísérte az elmúlt hétvégi konfliktust az orosz Wagner-zsoldoscsoport és a katonai vezetés között, hogy szükség esetén a kormány időben intézkedhessen.
Szijjártó elmondta, hogy szombaton telefonon beszélt Denis Manturov orosz miniszterelnök-helyettessel, valamint orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, aki tájékoztatta őt a helyzetről és a várható fejleményekről, hozzátéve, hogy mindkét tisztviselőnek igaza volt.
Elmondta, hogy kapcsolatba került Szergej Alejinik fehérorosz külügyminiszterrel is, aki késő délután tájékoztatta őt Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök és Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér telefonbeszélgetéséről, amely végül megoldotta a helyzetet.
„Tehát jóval azelőtt, hogy a megállapodás ténye vagy a helyzet megoldása nyilvánosságra került volna, fehérorosz kollégám értesített erről” – mondta Szijjártó.
Hozzátette: egyúttal folyamatosan tájékoztatta a miniszterelnököt a helyzetről.
