Magyarországon számos olyan fejlesztés és beruházás történt a közelmúltban, amelyek továbbra is nagy igényt támasztanak a munkaerő iránt. Jelentős előrelépés a gazdaság számára, hogy az elmúlt években egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, de még mindig több tízezer munkahely vár betöltésre, Világgazdaság jelentéseket.
A cikk szerint az ország most azon a ponton van, ahol a munkaerőhiány válik a fő problémává. Talán ennek tükrében az utóbbi időben olyan bejelentések érkeztek, hogy külföldről is szívesen látnak vendégmunkásokat Magyarországon, például Szerbiából. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Belgrádban azt mondta, folyamatosan növekszik a kereslet a jól képzett munkaerő iránt, és bár az a cél, hogy a megüresedett állásokat elsősorban magyarokkal töltsék be, látni kell, hogy vannak olyan pozíciók, amelyekre nagyon nehéz megtalálni. helyi munkaerő.
Hozzátette: ennek megvan a kerete, amely mindenki számára biztonságot ad, és lehetővé teszi, hogy a szakképzett munkaerő-közvetítő ügynökségek 15 országból gyorsan és egyszerűen, külön engedélyezési eljárás nélkül hozhassanak munkaerőt. „Szerbia egyike ennek a 15 országnak. Mivel a szerbiai dolgozók szorgalmasak, fegyelmezettek és képzettek, nagyon népszerűek a magyar munkaadók körében” – szögezte le.
Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a napokban jelezte
Magyarországnak 300 ezer körüli munkaerőtartaléka van, és hogy először velük kell kezelni a munkaerő-piaci hiányt.
Hozzátette: ezt követően lehetne alkalmazni a határon túli magyar anyanyelvű munkavállalókat, majd a harmadik országokból érkező munkavállalókat lehetne szabályozott keretek között alkalmazni.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, az inaktívak, akik dolgozni szeretnének, de nem aktívan keresnek munkát, vagy nem teljesítik a rendelkezésre állási feltételeket, együtt alkotják az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot. Számuk 2022-ben átlagosan 285 000 volt, 71 000-rel kevesebb, mint 2021-ben.
A hivatal adatai szerint 2022 végén 82 900 volt az üres álláshelyek száma.
A legtöbb betöltendő állás a felsőfokú végzettséget igénylő és az általános iskolai végzettséget nem igénylő szakmákban volt.
Az összes állás közül az adminisztratív szolgáltatásokban volt a legmagasabb az üresedési ráta, de jelentős volt a hiány az egészségügyi és a szociális munkában is. A legkisebb többletmunkakereslet a bányászatban és a mezőgazdaságban volt.
Eközben az adatok azt mutatják, hogy nőtt a potenciálisan rendelkezésre álló munkaerő aránya, miközben tavaly év végén kevesebb volt az üresedés.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy az állások sok esetben nem véletlenül maradnak betöltetlenek, ugyanis esetenként rossz munkakörülmények és alacsony fizetés jellemzi őket. Sajnos Magyarországon az is elterjedt, hogy a munkáltató úgy alkalmazza a munkavállalót, hogy a munkáltatónak nem kell bejelentenie a munkavállalót a biztosítónál, és a munkáltatónak sem nyugdíj-, sem egészségbiztosítást nem kell fizetnie. Az ilyen munkaviszonyokban nem ritka, hogy a munkavállaló fizetésének egy részét jogellenesen, azaz borítékban kapja meg, amivel a munkáltató kihasználhatja a kiskapukat. Ez azonban gyakran azt is jelenti, hogy a dolgozó minimálbérre van bejelentve, és emiatt nem tud például hitelt felvenni a banktól, pedig sokkal többet keres, mint a bejelentett bér, mert ez nem a hivatalos papírokon látható.
Kiemelt fotó a Pixabay-en keresztül
