Recep Tayyip Erdogan török elnök hamarosan hazája áldását adja Finnország NATO-tagságára. A NATO nyomása nőhet Magyarországra, mivel a parlament ismét elhalasztja a Svédország és Finnország NATO-tagságáról szóló szavazást.
Recep Tayyip Erdogan török elnök felvetette, hogy Törökország hamarosan ratifikálhatja Finnország NATO-csatlakozási kérelmét – írja az index.hu a hivatalos finn kormányzati közlemény alapján.
Erdogan fontos kijelentéseket tesz
A Reuters arról is beszámol, hogy a török parlament „nagy valószínűséggel” még április közepe előtt ratifikálja Finnország NATO-csatlakozási kérelmét. A Reuters ezt az információt két török tisztviselőnek tulajdonította.
Sauli Niinisto finn elnök pénteken találkozik Erdogannal. A török elnök megígérte, hogy ratifikálja Finnország NATO-kérelmét.
„Megtesszük a részünket, betartjuk ígéretünket. Pénteken találkozunk az elnökkel, és teljesítjük az ígéretünket” – idézi Erdogant az index.hu.
A magyar parlament ismét halogatja a szavazást Finnországról, Svédországról
Ez azt jelenti, hogy Magyarország marad az egyetlen NATO-tagország, amely még nem hagyta jóvá a két skandináv ország csatlakozási szándékát a nyugati katonai szövetséghez.
A régóta halogatott szavazás körüli saga legutóbbi részében, amely 2022 júliusáig nyúlik vissza, március 20-án kezdődött a parlamenti ülés, amelyen a képviselők szavazni fognak a két északi ország NATO-csatlakozásáról. A hvg.hu szerint azonban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kérése miatt egy héttel elhalasztják az ülést.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az indexnek elmondta, hogy az elmúlt években mindkét ország politikusai sajnálatosan valótlan és hamis vádak célpontjai voltak Magyarországgal.
„Magyarország több tiszteletet érdemel, ezért szeretnénk, ha a ratifikációs folyamat lezárulna, hogy a jövőben egymásban megbízó partnerekként és szövetségesekként tudjunk politikai párbeszédet folytatni” – idézi a honvédelmi minisztert az index.hu.
Olvassa el isOrbán: Petőfi azok ellen fordulna, akik európai szuperállamba akarják tenni a magyarokat
A NATO-t alkutaktikaként használni?
A magyar kormány eddig fenntartotta álláspontját, miszerint a NATO-bővítés kérdése nem kapcsolódik az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokhoz és az EU jogállamiság követelményeinek állítólagos megsértéséhez. Ez a vita azt jelenti, hogy az EU Bizottság a regionális források 65 százalékát visszatartja Magyarországtól, ami 7,5 milliárd eurót tesz ki.
Úgy tűnik azonban, hogy a magyar kormány alkudozási eszközként használhatta volna a NATO-bővítés ügyét az EU Bizottsággal. A Hvg.hu bemutatta Semjén Zsolt kiszivárgott levelét, amelyben a szavazás elhalasztását azzal magyarázza, hogy az „Európai Bizottsággal folyamatban lévő tárgyalások” még nem zárultak le.
Forrás: index.hu, Reuters, hvg.hu
