A nyugdíjba vonulás esedékessége idején felmerülő lehetőségek kiválasztásánál az egyik meghatározó tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely különbséget mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik . Most az 1958-ban születettek vannak döntési helyzetben – olvasható az adó.hu cikkében.
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Fontos a kérdés eldöntése azok számára is, akik folytatni akarják a munkát a nyugdíj mellett, és azok számára is, akik valóban visszavonulni, pihenni szeretnének, és a keresőtevékenység megszüntetését kívánják a legjobb módon rendezni.
A nyugdíjtörvény szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel – hívja fel a figyelmet a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.
Öregségi nyugdíjkorhatár
- aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
Az 1958-ban születettek 2023-ban töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és
Szolgálati idő követelmény
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Időpontok
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, azonnal igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2023-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2023. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2024. évi éves, januári nyugdíjemelésben.
Ha halasztás történik, és 2024-től kezdődik a nyugdíjba vonulás, a 2024. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2025-ben jár.
Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.
A 2024. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok minden év márciusában kerülnek közzétételre.
(Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)
Abban az esetben, ha 2024-ben mégis a korábbi évben, 2023-ban történő nyugdíj megállapítás mellett döntene valaki, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak.
A halasztás előnye a nyugdíjnövelés
Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)
A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.
A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. Például ha az 1958-ban született személy 65. születésnapját követően még egy évig dolgozik a nyugdíj igénybevétele nélkül, hat százalék nyugdíj növelésre szerez jogot.
Nyugdíj rögzítés – a 65. születésnapra
A nyugdíjtörvény szerint aki betöltötte a reá irányadó nyugdíj korhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, a korhatár betöltésének időpontjára kérheti nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, azaz a nyugdíj rögzítését. Ha a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 napra szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba vonulás idején, ha az számára kedvezőbb, választhatja rögzített nyugdíja évenkénti nyugdíj emelésekkel növelt összegének folyósítását a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.
Az 1958-ban született személyek 2023-ban betöltésre kerülő 65. születésnapjuk időpontjára kérhetik a nyugdíj rögzítést.
Elhibázott döntés
Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. A felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni.
A megállapított nyugellátásról a megállapító határozat véglegessé válásától számított tizenöt napot követően nem lehet lemondani. Lemondás esetén természetesen vissza kell fizetni a már felvett nyugellátást, nyugdíj előleget – írja az adó.hu.
