A Don-kanyartól Rapa Nui titokzatos népéig: megjelent a januári BBC History magazin

Már kapható a legfrissebb BBC History magazin, amely ismét változatos témákról ír, közérthető stílusban. Mi vezetett a magyar 2. hadsereg pusztulásához a Don-kanyarban? Miért hanyatlott le a kőszobrairól híres Húsvét-sziget virágzó kultúrája? Honnan erednek a Trónok harca vagy a Harry Potter könyvek és filmek sárkányai a nyugati hiedelemvilágban? Mi áll Agatha Christie 11 napos eltűnésének hátterében? Mit tudhatunk a honfoglaló magyarokról a tudomány mai állása szerint?

December 28-án került az utcákra és a digitális platformokra a BBC History történelmi magazin legújabb száma, amely most is rengeteg, a történelemkönyvekben nem olvasható érdekességet és összefüggést mutat meg. A folyóirat magyar és külföldi történészek írásait közli, akik tudományterületük legújabb felfedezéseit is bemutatják, és olvasmányos módon elemzik a Magyarország második világháborús szerepvállalásához és a honfoglaló magyarok életmódjához hasonló, összetettebb kérdéseket.

Mi történt a Don-kanyarnál?

A januári szám középpontjában egy éppen 80 évvel ezelőtt történt esemény áll: az 1943. januári urivi áttörés, amelynek következményeként a magyar királyi 2. hadsereg lényegében megszűnt létezni. De miért kellett egyáltalán a Donhoz, a hazától 2–2,5 ezer kilométerre küldeni a honvédokat? És miért rendelték őket német hadvezetés alá? Hogyan törtek előre, és hogyan törték meg őket? Mi történt a hadifogságban, a munkaszolgálatban? Miként próbálták felelősségre vonni a felelős parancsnokokat a háború után?

Többek között ezeket a kérdéseket járják körül a korral foglalkozó magyar történészek. Pritz Pál távolabbi perspektívát mutat, Hitler egész Európát érintő terveit veszi végig. A Führer 1941 nyarán indította el az offenzívát a Szovjetunió ellen, a Barbarossa-hadművelet azonban villámháborús akcióként kudarcot vallott, szükség volt a szövetségesek, köztük a magyarok támogatására is. Szabó Péter hadtörténészként vizsgálja meg, milyen felszereléssel indították útnak a 2. hadsereget, és leírást ad a hadműveletekről. Cikkéből az is kiderül, hányan vesztek oda a Don-kanyarnál, és milyen támogatást kapott a magyar sereg a németektől. Szakály Sándor két jelentős parancsnok, Jány Gusztáv és Stomm Marcel portréját rajzolja fel. Mindkettőjüket felelősségre vonták a második világháború után, ám perük igen eltérően végződött. Hogyan alakult a katonai karrierjük, mit tettek vagy nem tettek meg a beosztottjaikért, mennyire tehetők felelőssé a kudarcért? Az összeállítás utolsó cikkében Karsai László elemzését olvashatjuk arról, hogy mi történt a munkaszolgálatosokkal a Don-kanyarnál. Vajon szándékosan küldték őket halálba? Mennyire figyeltek a szükségleteikre a katonák? Mi történt velük a visszavonuláskor? A történész megrendítő sorsokba enged bepillantást.

Új rovat a honfoglaló magyarokról

Egy most induló rovatban Kenessei András kérdezi a magyarok őstörténetével és a honfoglalással foglalkozó legjelesebb magyar történészeket, régészeket, genetikusokat arról, hogy mi az, amit jelenleg biztosan tudhatunk eleinkről, és milyen tévhiteket kell eloszlatni. Az első interjúban Róna-Tas András válaszol a kérdésekre, amelyek a honfoglalók életmódját és az ázsiai párhuzamokat firtatják.

A hitek és tévhitek egy másik cikkben is központi szerepet töltenek be. Miként született meg a modern sárkány, amelyik a mai fantasy könyvekben és filmekben olyan gyakran felbukkan? Daniel Ogden bemutatja azt a hat lépést, amelyben az ókori kígyótól a tűzokádó, szárnyas szörnyig megváltozott a sárkányról alkotott nyugati kép.

Egy további tévhitet is megcáfol a BBC History Rapa Nuiról, azaz a Húsvét-szigetről szóló írásában. Cat Jarman megvizsgálja, hogy mi zajlott le az alatt a néhány évszázad alatt, mikor az első európai felfedezők elérték a virágzó kultúrájú szigetet, majd pár generációval később már csak pusztuló tájat, ledőlt kőszobrokat és jelentősen lecsökkent népességet találtak. Sokáig úgy tudtuk, hogy a természeti erőforrások túlhasználatával a húsvét-szigetiek maguk okoztak ökológiai katasztrófát, ám a legújabb eredmények ezt nem támasztják alá. Hogy pontosan mi történhetett? A szerző ezzel kapcsolatban egy igen hihető hipotézissel áll elő.

Miért tűnt el 11 napra a krimiírók királynője?

Nemrég jelent meg egy új életrajzi kötet Agatha Christie-ről, amelynek szerzője, Lucy Worsley neves történész, a brit BBC History rendszeres cikkírója. A vele készült interjút a magyar nyelvű folyóirat is közli. Ebben a történész felvázolja Agatha Christie életét, és magyarázatot ad arra a csaknem egy évszázada sokakat izgató kérdésre, hogy mi történt a krimiírók királynőjével 1926-ban, amikor 11 napra eltűnt a világ szeme elől. Lucy Worsley azt is elmondja, miért nem tartotta magát Christie főállású regényírónak, és miként hatott a magánélete az írásaira.

Külön cikk foglalkozik azzal, hogy mi a történészek felelőssége a múlt átírására tett mai kísérletekben. Milyen eszközei és lehetőségei vannak a történetírónak, hogy a politikai haszonszerzés érdekében kiforgatott múltat helyreállítsa? Mit kell tennie annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb igazság birtokába jusson, és ezáltal a közvélemény is átfogó képet alkosson a múltról? Ezt a dilemmát néhány szemléletes példával is megvilágítja Robert Blackmore, aki Hérodotosz a gízai piramisok építésére vonatkozó történelemferdítésétől napjainkig vizsgálja a tények megváltoztatására tett kísérleteket.

A nagyobb cikkeket a hajóbörtönökről szóló írás zárja. Anna McKay bemutatja azt a 18–19. században igen elterjedt intézményt, amelynek során a brit bűnözők egy részét szárazföldi börtönök helyett a kikötőkben horgonyzó, lepusztult hajókba zárták, elképesztően rossz körülmények közé. Az elítélteket a dokkokban dolgoztatták, akadtak köztük 10 évesnél fiatalabb gyerekek is. Miért hozták létre ezt a börtönhálózatot, és mikor számolták fel? A történész ezt is részletesen kifejti.

Történelmi évfordulók, hírek és érdekességek

A 84 oldalas magazin külön rovatot tart fenn a színes történelmi híreknek, érdekességeknek, új kutatásoknak. A januári számból például megtudhatjuk, hogy miért kezdték el a hidegháborúban radarral követni a Mikulás szánjának útját, és hogy ki volt az állítólagos Rhode Island-i vámpír?

A fontos évfordulók sem maradnak ki: a főszerkesztő Romsics Ignác történész, akadémikus a Szovjetunió 100 évvel ezelőtti megalakulását és a Fővárosi Operettszínház szintén 100 éve történt megnyitását járja körül. Az állandó rovatokból pedig érdemes kiemelni az omladozó, romos kárpát-medencei kastélyokat bemutató cikksorozatot, melyben ezúttal a híres-hírhedt balatonedericsi „fekete kastély” szerepel, az épülethez sok pikáns sztori és rémtörténet is fűződik. A híres római császárokat soroló rovat cikke Claudius uralmáról szól, akinek már a trónra kerülése is rendhagyó volt: annak köszönhette, hogy nem tudott elbújni az elődjét, Caligulát megölő testőrök elől.

A bolti árnál jóval kedvezőbben, itt előfizethető BBC History magazin 2023. januári száma mind a magyar, mind a világtörténelem iránt érdeklődőknek rengeteg újdonsággal és váratlan információval szolgál. A nyomtatott folyóirat az újságárusoknál és a benzinkutakon is elérhető, a digitális változatot a Digitalstand és a Laptapír terjeszti. A magazin írásai rendszeresen megjelennek a 24.hu hírportál Tudomány rovatában is, itt olvashatók.