A Titanichoz lemerülő búvárhajó katasztrófája a középpontba állította a turizmusnak egy olyan szeletét, amelyre csak keveseknek van rálátása – pénzügyi lehetőségek híján. A mélytengeri búvárhajózás mellett most már elérhető célpont az űr, a Déli-sark, egyre többeknek a Mount Everest is. Ha úgy tartja a kedvük, a pénzben dúskáló emberek akár túlélőtúrákra is mehetnek sivatagba, dzsungelbe, lakatlan szigetre, de síelhetnek Afganisztánban vagy éppen teniszezhetnek a Szaharában. Miért is van ilyenekhez kedvük?
Kalandorok szerte a világban komoly pénzeket fizetnek azért, hogy a Föld távoli és veszélyes részeire utazzanak. Ezek az utak egyre keresettebbek az újabb és újabb technológiák elterjedése miatt, a leggazdagabbak pedig már a turizmus határait feszegetik például az űrhajók vagy a mélytengeri búvárhajók segítségével.
A Covid miatt az emberek sokáig össze voltak zárva. Sokan úgy vannak vele, hogy mielőbb láss neki a bakancslistádnak, mert soha nem tudhatod, meddig teheted meg
– mondta Courtney Iannuccilli, az Amerikába, Új-Zélandra és a Himalájába kiscsoportos utakat szervező Active Adventures nevű cég marketingért felelős igazgatóhelyettese az Axiosnak.
„Nagyon kevés olyan hely van már a bolygón, ahol az emberek még soha nem jártak, az ilyen egyedi utazások utáni kereslet megnövelte ezeknek az árát és értékét” – nyilatkozta a lapnak James Petrick, a Texas A&M Egyetem turizmussal és rekreációval foglalkozó professzora.
Mindig is voltak, akik vállalták a kockázatot. Most még több dolgot megcsinálhatnak
– tette hozzá.
És ki is fizetik ezeknek az extrém kalandoknak az árát, sőt, gyakran heteket vagy hónapokat töltenek el előtte zord körülmények között – a felkészülés részeként.
Búvárhajózás
A Titanic roncsaihoz tartó, szerencsétlenül végződött expedíció csak egy ezek közül. Az öt utas 250 ezer dollárt (85 millió forintot) fizetett azért, hogy lemerüljenek az Atlanti-óceán négy kilométeres mélységébe.
Az OceanGate 2022-ben két expedíciót indított a Titannal a roncsokhoz, 2023-ra mindössze ezt az egyet tervezték. Az egész túra 8 napos, ezen belül a merülés 8 óra hosszúságú normál esetben, és ebbe beletartozik a 2,5-2,5 órás lemerülés és felemelkedés.
Noha vannak, akik életre szóló élményként írták le a tavalyi útjukat a mélységbe – így például egy szoftverbiztonsági szakember, aki korábban megjárta a Mount Everestet is –, Paul F. Johnston, az amerikai Smithsonian Nemzeti Történeti Múzeum tengertörténeti kurátora azon a véleményen van, hogy
emberek sokat fizetnek azért, hogy balanszként szolgáljanak
– idézte tavalyi cikkében a New York Times. Nincsenek ellenére az ilyen utak, mert nem tesznek kárt, ugyanakkor a kalandért fizetők nem tesznek új felfedezéseket, szerinte „nem lehet olyat megtudni a Titanicról, amit már ne tudnánk”.
Ezen kívül az OceanGate-nek más roncsokhoz, hidrotermális kürtőkhöz és mélytengeri kanyonokhoz indított expedíciói is vannak.
Egyébként nem a Titan volt az egyetlen, amellyel az 1986-os felfedezése óta megnézték a Titanic roncsait (az ezt rögzítő videót itt lehet megtekinteni), például egy Mir tengeralattjáróval a mostanihoz némileg hasonló helyzetbe került Michael Guillen amerikai újságíró még 2000-ben, de mások is szerveznek ide luxusutakat. A mostani tragédia idején a merülőhajón tartózkodott Paul Henri Nargeolet francia mélytengeri búvár is, aki már több mint 30-szor látta a roncsokat.
Egy luxusutazásokat kínáló vállalat, a Brown and Hudso 293 535 dollárért kínál a Titanichoz egy valamivel hosszabb túrát, ez az összeg tartalmazza a szárazföldi felkészülést, valamint a hónapokkal korábban kezdődő, kockázatcsökkentő gyakorlatok betanításának árát is. Emellett az utasoknak javasolnak, más, a Titanicnál könnyebben elérhető roncsokhoz való merüléseket, hogy kiderüljön számukra, mennyire bírják a klausztrofób helyzetet – nyilatkozta a cég alapítója, Philippe Brown.
A turisztikai célokból indított búvárhajós merülések már a 80-as évek elérhetők szerte a világon. A Titanicnál háromszor is drágább lehet például a Mariana-árok mélyébe vezető utazás.
Alapvetően egy kisbuszos túra
– fogalmazott a Washington Postnak William Kohnen, a merülőhajókat építő Hydrospace Group vezetője. A „turista-tengeralattjárókon” általában 20–60 ember fér el, és közel sem merülnek olyan mélyre, mint a Titan, általában csak úgy 50 méter mélyre, és mindössze 2–3 órát vesznek igénybe az ilyen, általában háborús repülőkhöz, hajók roncsaihoz, illetve tengeri élőlényekhez vezető túrák.
Akad a Titannál jóval drágább búvárhajós utazás is. A Kensington Tours például 700 ezer dollárért kínál egy 10 napos bahamai jachtutat, amely tartalmaz egy 200 méter mélyre tartó merülést az óceánfenékre az Exuma-szigeteknél.
Űrutazás, hegymászás, sarki kalandok
Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez drága, pedig csak a töredéke az űrbe való utazás költségeinek
– nyilatkozta tavaly Stockton Rush, az OceanGate egyik alapítója, aki szintén ott volt most a Titanon. És valóban, a mélytengeri merülésnél is drágább (dollármilliókba kerülhet) és potenciálisan veszélyesebb a három ismert milliárdos cégei által kínált űrutazás.
- Az űr széléig, 80 kilométeres magasságba vezető út Richard Branson vállalatával, a Virgin Galactickal 450 ezer dollárba (150 millió forintba) kerül, és eddig már 800-an vettek jegyet, hogy pár percre megtapasztalhassák a zéró gravitációt.
- Jeff Bezos Blue Origin nevű cége nem hozta nyilvánosságra, mennyibe kerül egy út velük az űrbe, de becslések szerint vélhetően úgy 1,25 millió dollárba (425 millió forintba) kerülhet egy utazás.
- Elon Musk SpaceX-e, amely a Föld körüli pályáig és a Nemzetközi Űrállomásig viszi az utasait, sok millió dollárt is elkér (akár 55 millió dollárt – 18,7 milliárd forintot), és amely 2022-ben már egy teljesen civil űrrepülést is indított – képzett űrhajósok nélkül.
Az űrrepülés valósággá válása nyomán a nem is olyan messzi jövőben megnyílhat a világ első – természetesen luxus – űrhotelje, ahol egy kéthetes tartózkodás fejeként 10 millió dollárba (3,4 milliárd forintba) kerülhet.
Az űrrepülés a következő években az új Everest lehet, igazi státuszszimbólummá válhat, amely – legalábbis jó ideig – egy sokkal exkluzívabb klubba biztosít beengedést.
Ha eggyel tovább tudsz lépni, mint a falka, valami merészebbet, izgalmasabbat és rejtélyesebbet tudsz csinálni, és ha az még fotogénebb is, annál jobb
– nyilatkozta J. John Lennon a glasgow-i Caledonian Egyetem turizmusprofesszora az Atlanticnek.
Az először 70 éve megmászott Mount Everest pedig lassan tömegcélponttá válik, a legutóbbi szezonban Nepál a korábbiakat meghaladó számban adott ki engedélyt az Everest megmászására, összesen mintegy 900-an vághattak neki a világ legnagyobb hegyének. Emlékezetes, hogy 2019-ben komoly sor alakult ki a csúcsnál. És bár egy Everest-expedíció az útvonaltól és sok minden mástól függően elég eltérő összegbe kerülhet,
Ehhez képest a Titan tényleg egy „ócska kisbuszban” való utazásnak számít, ahogy azt a CBS riportere, David Pogue megjegyezte tavalyi utazása után.
A Déli-sarkhoz tartó expedíció viszont valamivel olcsóbb, már 100 ezer dollárból (35 millió forintból) is kijöhet. A White Desert nevű céggel a turisták a dél-afrikai Cape Townban szállhatnak magánrepülőre, ami az Antarktiszon tesz le, hogy ott a Star Wars-os hangulatú luxustáborokban tölthessenek el pár napot.
Ralph Iantosca a The Expeditionist nevű cégével luxusutazásokat szervez, és a Wall Street Journalnek azt mondta, összeállítottak már olyan túrát, ami Cape Townból az Antarktiszon át Dél-Amerikába vezetett, miközben az utasok a búvárhajózást, a jégmászást és a túrázást is kipróbálhatták összesen 250 ezer dollárért.
A hajó felszereléséhez tartozik egy búvárhajó, két helikopter-leszálló, szauna, pezsgőfürdő és motoros szánok. A teli tank 40 napra elegendő üzemanyagot jelent a 24 fős személyzetnek és maximum 12 utasnak.
Extrémnek extrém, de jóval kevésbé veszélyes az előbbieknél a Disney kínálata: az Adventures by Disney. Ebbe mind a 12 vidámparkjuk és három turisztikai látványosság (Eiffel-torony, Tádzs Mahal, Gíza) meglátogatása beletartozik – 24 nap alatt a helyszínek között magángépek szállítják át a turistákat. 115 ezer dollárra, azaz 40 millió forintra van szükség hozzá, 12 éves kor alatt viszont nem lehet rajta résztvenni.
Bár nem éppen amatőröknek való, és az 1978-as kezdetek óta átlagosan legalább egy ember életét veszti, de ha valaki nagyon akarja, és van hozzá pénze, részt vehet a Dakar ralin is.
Tulajdonképpen felsorolhatatlan, mennyi mindent képesek már megszervezni a szupergazdagoknak a turisztikai vállaltok, de azért röviden még párat megemlítünk:
- búvárkodás fehér cápákkal;
- aktív vulkán melletti vitorlázás vagy feletti helikopterezés;
- áthajtás a szinte áthatolhatatlan, mocsaras Darién-régión Panamában;
- síelés Afganisztánban;
- piramislátogatás a háború sújtotta, de sok más okból sem utazásra ajánlott Dél-Szudánban;
- a Serengeti Nemzeti Parkban teniszezés John és Patrick McEnroe közreműködésével;
- élő koncert az Antarktiszon;
- a Számkivetett című filmhez vagy a Survivor túlélőshow-hoz hasonló élményt lehet szerezni lakatlan szigeteken, dzsungelben, sivatagban.
Rengeteg különleges luxusút pedig egyáltalán nem kerül reflektorfénybe, mert csak különböző szabályok áthágásával valósíthatók meg, így a szervezők igyekeznek titokban tartania ezeket az extrém expedíciókat a széles nyilvánosság előtt.
Napjaink self-made Kolumbuszai és Cookjai
A milliárdos kalandorok közé tartozott a mostani tragédia egyik áldozata, a brit milliárdos Hamish Harding is, aki jó párszor járt a Déli-sarkon – többször a White Deserttel, és ebből egyszer a Holdat megjárt Buzz Aldrinnal –, leereszkedett a Mariana-árokba – ezzel Guinness-rekordot állítva fel –, és tavaly a Blue Originnel megjárta az űrt is. Egy másik utas, Shahzada Dawood is járt a Déli-sarkon, decemberben pedig átkelt a Kalahári-sivatagon.
Ők azok, akik megjárták a hét csúcsot, átszelték az Atlanti-óceánt a saját hajójukon
– mondta el a Washington Postnak hasonló ügyfeleiről Roman Chiporukha, társalapítója a Roman & Erica utazási irodának, amelynek az évi tagsági díja 100 ezer dollár. Brown szerint ezek az emberek nem is turistáknak gondolják magukat, hanem modern kori felfedezőknek. Az ilyen utazások lehetőséget adnak nekik, hogy tágítsák a határaikat a személyiségfejlődésük érdekében, vagy hogy „részt vegyenek olyan kezdeményezésekben, amelyek előremozdítják az emberiséget, vagy segítenek jobban megismerni a múltat” – véli Brown.
Ezek az extrém utak arra is jók, hogy a résztvevők eldicsekedjenek a kollégáiknak, a társasági körüknek, hogy olyan helyen jártak, ahol a többiek még nem
– véli Samantha Collum, a River Oaks Travel Concierge üzemeltetési igazgatója. Ezt az exkluzivitást emelte ki a Skiftnek nyilatkozva egy másik utazási iroda alapítója, Carl Shephard is:
Akik már elég pénzt kerestek, azoknak az élmény az új és legerősebb valuta. Az idő a legfontosabb tőkéd.
A leggazdagabbak fókusza a luxustermékekről egyre inkább az extremitások megtapasztalása felé terelődik, és a globális kalandturizmus-ipar felfutása egyelőre töretlen. Ráadásul egyre több a szupergazdag ember: a Grand View Research szerint a 2022-es 322 milliárd dollárról 2030-ra több mint 1000 milliárd dollárra emelkedik a bevételük, és várhatóan egyre több olyan cég jön létre, amelyek ilyen izgalmas úti célokhoz juttatják el a nagypénzű turistákat. Azt még nem tudni, hogy a Titanhoz hasonló balesetek fékezhetik-e a trendeket, vagy egy-egy ilyen tragédia összességében nem lesz hatással a folyamatokra.
