Hiába foldozgatják a határfal réseit, telepítenek mobilvécéket a salátaföldek szélére, buszoztatják a feltartóztatott migránsokat az Egyesült Államok távoli szegleteibe, egyelőre nem látszik hatékony megoldás a Mexikó felől érkező bevándorlás megfékezésére. Az arizonai Yumában jártunk, melyre egyre nagyobb nyomást helyez az irreguláris migráció.
A Székesfehérvár méretű Yuma Arizona állam délnyugati sarkában terül el, a mexikói határon. Kelet felől, az I-8-as autópályán érkezve a város határai zöld oázisként tűnnek elénk a Sonora-sivatag sziklás hegyvonulatai között kanyargó Colorado folyó partján. A Guinness rekordok könyve szerint Yumában a legmagasabb a napsütötte órák aránya a világon (91 százalék). Ennek, valamint a bőséges vízhozamú folyónak köszönhetően Yuma az Egyesült Államok „salátafővárosaként” is ismert – a téli hónapokban a városról elnevezett megyében termesztik az Egyesült Államokban eladott levélzöldségek 90 százalékát. Az elmúlt években Yuma mégsem a végtelennek tűnő fejessalátaföldek miatt került be a hírekbe, hanem a várost is elérő, közép-amerikai migrációs válság miatt.
A Mexikóból a korábbi évtizedekben irregulárisan érkező, egyedülálló felnőtt férfiakkal ellentétben 2014-től nagy számban kezdtek feltűnni az USA déli határán guatemalai, hondurasi és salvadori családok, illetve magukat kísérő nélkülinek valló gyermekek is. Ellentétben a korábbi évtizedek irreguláris migránsaival az ezekből az országokból érkező családok önként feladják magukat a határőrségnek, majd menedékkérelmet adnak be az Egyesült Államokban.
A 2020-as elnökválasztási kampányban a demokrata Joe Biden liberális migrációs politikát ígért, így beiktatása után eltörölte republikánus elődje drákói szigorú határvédelmi intézkedéseinek túlnyomó többségét. Biden intézkedései nyomán 2021 márciusától meredeken nőni kezdett azoknak a közép-amerikai állampolgároknak a száma, akik irregulárisan próbáltak bejutni az Egyesült Államokba. A 2022 szeptemberével végződő pénzügyi évben az USA határőrsége 2 378 944 alkalommal tartóztatott fel irreguláris migránst a mexikói határon, ez abszolút történelmi rekord, 37 százalékos növekedés a korábbi rekordtartó 2021-hez képest (1 734 686 intézkedés). Csak idő kérdése volt, hogy az irreguláris migráció hullámai mikor érik el Yuma városát.
„Amióta az eszemet tudom, mindig is voltak olyanok, akik a zöldhatáron keresztül próbáltak engedély nélkül belépni az USA-ba” – mondja a hetvenes éveiben járó, saját farmján gazdálkodó Gilbert Hernandez, akivel november első napjaiban az I-8-as autópálya egyik lehajtója melletti kávézóban találkoztam, körülbelül ott, ahol a salátaföldek felváltják a kősivatagot.
Hosszú évekkel ezelőtt előfordult, hogy egy kisebb csoport rátévedt egy tüzérségi lőtérre, mert az embercsempészek ott rakták ki őket. De az, ami az elmúlt években történt, valami teljesen új.
A város nevét viselő Yuma határszektorban valóban viszonylag új fejlemény a tömeges irreguláris migráció, 2020 augusztusában például csak 684 migránst tartóztatott fel az USA határőrsége ezen a szakaszon, ez a szám 2021 augusztusában már meghaladta a 17 ezret, 2022 októberére pedig elérte a 25 ezret. A város tiszta utcáit járva mégsem láttam nyomát a történelmi léptékű migrációs válságnak. A város polgármestere, Douglas J. Nicholls szerint ez azzal magyarázható, hogy a szövetségi szervek hatékony „migrációs futószalagot” működtetnek Yumában. „Nem volt azonban ez mindig így.”
A városba először 2021 tavaszán kezdtek nagyobb számban érkezni az irreguláris migránsok a salátaföldek mellett húzódó, félig felépült határfalon lévő réseken keresztül. A feltartóztatottak számának gyors növekedése túlterhelte a határőrséget, amely ezért kénytelen volt gyors regisztráció után Yuma utcáin szabadon engedni a menedékkérőket, akik segítség és információ hiányában napokig céltalanul bolyongtak a városban. A helyi civil szervezetek gyors és hatékony közbelépésének köszönhetően a helyzet 2021 nyarára nagyrészt normalizálódott.
2021 decemberében azonban három nap leforgása alatt körülbelül hatezren érkeztek Yuma határába. A polgármester szerint egy ponton akkora volt a fejetlenség, hogy a migránsok végül tábort vertek a helyi rendőrkapitányság előtt, azt várva, hogy a hatóságok végre foglalkozzanak velük. A kialakult káosz miatt Nicholls vészhelyzetet hirdetett, és Doug Ducey arizonai kormányzótól kért segítséget. A republikánus Ducey azonnal Yumába vezényelte a Nemzeti Gárdát, amely óriási legókként egymásra rakott szállítókonténerekkel tömte be ideiglenesen a határfalon lévő réseket. „A belbiztonsági minisztérium 2021 októbere óta ígéri, hogy beépítik a falon lévő réseket, de azóta sem történt semmi” – mondta Nicholls.
A 2021 decemberében kialakult káoszra a szövetségi szervek jelentős kapacitásbővítéssel válaszoltak. Az azóta érvényben lévő rendszer szerint a határőrség által – az arizonai Nemzeti Gárda segítségével – összegyűjtött migránsokat egy hatalmas sátorkomplexumba viszik Yuma határában. A regisztrációt követően a szövetségi szervek a migránsokat buszokkal szállítják az Egyesült Államok minden szegletébe, hogy az országban szabadon mozogva, munkavállalói engedély birtokában várják meg menedékkérelmük elbírálását.
A kapacitásbővítés és konténerekkel megtoldott határfal azonban hosszú távon nem oldja meg a válságot. Yuma határában található egy körülbelül 11 kilométer hosszúságú határszakasz, amely a Cocopah Indián Rezervátum részét képezi. A cocopah nemzet tagjai szoros kapcsolatot ápolnak a Colorado folyóval, így a határnak erre a szakaszára nem építhető komolyabb fizikai határzár. Gilbert Hernandez elkalauzolt a rezervátum szélére, ahol a konténerekkel foldozott határfalnak teljesen vége szakad.
A fal utolsó szakaszánál egy ivókút, két hatalmas szemétkonténer, valamint néhány mobilvécé fogadott minket. Hernandez elmondása szerint az utóbbiakra azért van szükség, mert a Mexikóból érkező migránsok korábban a salátaföldeken végezték a dolgukat, eladhatatlanná téve a zöldségeket. A poros földúton eldobált mexikói aprópénz csillogott a szikrázó napsütésben, valamint néhány, a belbiztonsági minisztérium nevét viselő, kitöltetlen csomagregisztrációs kártyát kavargatott a fel-feltámadó szél.
A közép-amerikai migrációs válság tartós megoldása az USA menekültügyi rendszerének gyökeres reformja lenne. Ehhez azonban kétpárti konszenzusra volna szükség a kongresszusban, erre pedig jelenleg kevés esély látszik. Addig marad a konténerekkel befoltozott fal, mobil WC-k a salátaföldek mellett és a Yumából éjjel-nappal induló buszok látványa. Sajnos a közeljövőben a szövetségi szervekre nehezedő nyomás valószínűleg csak növekedni fog. Egy novemberi szövetségi bírói döntés ugyanis arra kötelezte a Biden-kormányzatot, hogy vezesse ki azt a járványügyi szabályt, amely eddig lehetővé tette az egyedülálló felnőttek azonnali kiutasítását a mexikói határon. A döntést az USA Legfelsőbb Bírósága ideiglenesen felfüggesztette, végső döntés a napokban várható.
Körülbelül 30 perce ácsorogtunk Hernandezzel a határfal mellett a délutáni napsütésben, amikor az idős farmer felém fordult: „Reméltem, hogy érkezik egy kisebb csoport Mexikóból, amíg itt vagyunk, szívesen fordítottam volna. Úgy tűnik, hogy ma nem volt szerencsénk.”
Vagy aznap épp a határőrségnek volt szerencséje.
Veres Kristóf György, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója
