A focista, akinek tényleg jól jött, hogy télen rendezték a focivébét

A katari világbajnokság egyik, ha nem legnagyobb meglepetését okozta az a 21 éves futballista, akit a torna legjobb fiatal játékosának választottak. Enzo Fernándezben persze nem az a meglepő, hogy jó játékos, sem az, hogy Argentína meg tudta nyerni a világbajnokságot. Fernández azért okozott meglepetést, mert úgy lett a vb-menetelés legfontosabb szereplője, hogy a torna előtt összesen 99 percet játszott a nemzeti csapatban három felkészülési mérkőzésen.

Egészen mesébe illő út az övé, egyik pillanatban még csak egy futballőrült srác volt, aki a kortársaival focizott, két és fél évvel később pedig már alapemberévé vált a csapatnak, amely Lionel Messit világbajnoki címhez segítette.

Uruguayi legendáról nevezték el Argentína hősét

Enzo Fernández Buenos Airesben született, argentin állampolgár, mégis picit kapcsolódik egy másik dél-amerikai országhoz is a története. Édesapja ugyanis fanatikus rajongója Enzo Francescolinak, a korábbi 73-szoros uruguayi csatárnak. A kapcsolódási pont nem is lehet más, mint a River Plate, amelyben Francescoli 43 gólt rúgott 1983 és 1986 között.

Fernández nagyon hamar focistának állt egy helyi kiscsapatban, a Club La Recovában, de ötéves korában átkerült a River Plate utánpótlásába.

Pablo Esquivel és Luis Pereyra látott engem játszani és azt mondták nekem, negyedrészt már most River-játékos vagy”. Akkor indítottak el először egy ennyire fiatal korosztályt, amibe játékosokat kerestek. Szinte mindig hatos pozícióban játszottam, de a két szélen is szerepeltem. Ez alapozta meg, hogy a középpályán bárhol el tudjam látni a feladatomat

– idézte föl a kezdeteket Enzo Fernández.

Az argentin tehetség az átlagos fiatalok életét élte. Rengeteget focizott, az edzések között videojátékozással és közös baráti programokkal kapcsolódott ki. Folyamatosan lépkedett a klub ranglétráján egészen 2019 januárjáig, amikor meghívták a tartalékok közé. Jól sikerültek az edzések, végül 13 percre becserélték az akkor még csak 18 éves középpályást. A csoda ezután jött, a felnőtt csapatot irányító Marcelo Gallardo ennyi idő alatt is beleszeretett a játékába és azonnal a legjobbak közé vezényelte.

„Minden olyan gyorsan történt, egyik szerdán még a tartalékoknál debütáltam 13 perc erejéig, másnap már a felnőttekkel edzettem, egy nappal később pedig Gallardo benevezett a Patronato elleni bajnoki keretébe is. El sem akartam hinni!”

Pedig tényleg így történt, de az első évében ennek ellenére rendre a tartalékok között kapott játéklehetőséget, a felnőtteknél csak a kispadon ült. A debütálására végül 2020 márciusában került sor egy L.D.U. Quito elleni Libertadores Kupa-mérkőzésen. Csereként rendre beállt 15, 20, 25 percekre, de Argentína egyik legerősebb csapatába nagyon nehéz fiatalként beküzdeni magadat. Gallardo ezért inkább azt tanácsolta a játékosának, hogy menjen kölcsönbe az állandó játéklehetőség reményében.

„Felhívott és elmagyarázta, hogy lenne egy ilyen lehetőség, ami segítene nekem több tapasztalatot, önbizalmat gyűjteni az élvonalban. Nem volt kétségem afelől, hogy igaza van. Én a Riverben akartam játszani, de megértettem, hogy ez egy lehetőség arra, hogy megmutassam magam és megalapozzam a jövőmet” – mondta a TNT-nek a középpályás.

Fernándeznek igaza lett, a Defensa y Justicia ajánlatát elfogadta a River Plate és ezzel beindult a pályafutása. Új egyesületében szinte azonnal kezdőként számoltak a még mindig csak 19 éves futballistával. Összesen 32 tétmérkőzésen jutott szóhoz, a bajnokság mellett pályára lépett a ligakupában, az Argentin Kupában, a Libertadores Kupában is. Élete első felnőtt trófeáját is kölcsönjátékosként szerezte meg, miután a dél-amerikai szuperkupa döntőjét a brazil Palmeiras ellen tizenegyesekkel megnyerte a csapatával.

Gallardo számítása tehát bevált, így aztán 2021 júliusában a vezetőedző úgy döntött, ideje visszahívni a középpályást. Innentől már ment minden, mint a karikacsapás,

• az Argentinos Juniors elleni Libertadores Kupa-meccsen még csak csere volt július 15-én, de három nappal később a Colon elleni bajnokin már kezdett,
• augusztusban a Vélez ellen megszerezte első gólját a nevelőegyesülete mezében,
• 2022-re pedig kirobbanthatatlanná vált a csapatból és a legjobb Argentínában játszó futballistának is megválasztották.

Miután 2022 tavaszán szenzációsan játszott – 28 tétmérkőzésen tíz gól és hét assziszt volt a mérlege – csak idő kérdése volt, hogy valamelyik európai csapat lecsapjon rá. A befutó végül meglepetésre a Benfica lett, pedig hallani lehetett a két manchesteri klub mellett a Juventus és a Real Madrid érdeklődéséről is. Ez a váltás azonban megmutatja, mennyire tudatosan építi a pályafutását Enzo Fernández, ugyanis azt a csapatot választotta, amelyben leginkább reális esélye lehet a kezdőcsapatba kerülni, ugyanakkor mégis a Bajnokok Ligájában szerepelhet.

Enzo Fernández – 2️⃣0️⃣2️⃣7️⃣#EPluribusUnum || #EnzoFernández pic.twitter.com/tuWiKl9dnm

— SL Benfica (@SLBenfica) July 14, 2022

Ugyan három gól és öt gólpassz nem annyira lenyűgöző statisztika, mint a tavaszi produkciója a Riverben, így is remekül ment a játék, ráadásul az élet teljesen a kezére játszott. Ősszel három felkészülési mérkőzésen megmutathatta magát a felnőtt válogatottban, ezek alatt pedig meggyőzte Lionel Scaloni szövetségi kapitányt, hogy a vébén is hasznára lehet. Ha nem télen rendezik a katari világbajnokságot, szinte biztosan nem lett volna ott a tornán. Emellett az argentin csapat is bukdácsolva kezdte a tornát, így aztán Scaloni is folyamatosan variált a csapatán, tulajdonképpen a vébé alatt rakta össze a győztes kezdőt és taktikát. Persze segített ebben, hogy a kétszer becserélt Fernández rúgott Mexikónak egy bődületesen nagy gólt.

Ezután kirobbanthatatlanná vált a kezdőből, egyedül Lengyelország ellen hagyott ki 11 percet, egyébként végig pályán volt Argentína meccsein. Az ő érett, fegyelmezett és hatékony játéka alapjaiban határozta meg a válogatott játékát. Teljesítményét pedig a FIFA is elismerte, hiszen megkapta a torna legjobb fiatal játékosának járó díját.

Intenzív, intelligens, intuitív

Enzo Fernández a középpálya tengelyében bármilyen poszton feltalálja magát. Egy korai interjúban azt mondta, legjobban a hatos pozíció fekszik neki, függetlenül attól, hogy két védekező középpályás egyike, vagy egyedül hárul rá ez a szerep. Ennek ellenére előrébb is szerepet kapott a Riverben, sőt egészen a csatárok mögött is játszott időnként. A Benficában főleg nyolcas poszton játszik, de azért hét alkalommal visszakerült a védekező szerepkörbe is.

Mindegy, hogy tartalékok között, vagy az első csapatban vagy, ezen a poszton elevenen felfalnak, ha nem mész bele a párharcokba és nem veszed ki a részed a játékból. Minden azon múlik, mennyire tudsz alkalmazkodni

– magyarázta a középpályás az interjúban.

Emellett rengeteget dolgozott külön a fizikumán, hogy a párharcokban érvényesülni tudjon. Ez meg is látszott, a világbajnokság mezőnyéből az argentin próbálkozott a harmadik legtöbb szereléssel (22) és 15 sikeres kísérletével is az élmezőny tagja, csak az őt megelőző Hakimi és Kovacic járt sikerrel többször, 17-17 alkalommal. A SofaScore adatai szerint átlagosan 75 százalékban nyerte meg légi párharcait, ami kimagasló teljesítmény és bár a földön már csak 55 százalék a nyertes párharcainak száma, rendkívül kevés szabálytalansággal teszi a dolgát.

Enzo Fernández ereje azonban inkább az ellenfél játékosainak nyomás alá helyezése, a labdás támadásának intenzitása. Ezt ő maga is elismerte, még a River játékosaként, amikor arra kérték, jellemezze a játékát.

Olyan játékos vagyok, aki jól kezeli a labdát és jól passzol, de van szeme is a játékhoz. Mostanra nagyobb távolságot is be tudok futni magas intenzitással, így tudok sokszor labdát szerezni.

Egy ilyen futballista aranyat ér az ő posztján, ugyanakkor Fernández nem csak egy ma már zongoracipelőként emlegetett igás ló, aki a piszkos munkát elvégzi a csapatának. Labdaérintések számában a legjobb tízben szerepel, 88 százalékos pontossággal passzol, ráadásul időnként bevállal egy-egy felpasszt is. Kulcspasszok és indítások tekintetében így aztán nem tűnik ki darabszámra, de jól megválogatja, mi az a néhány alkalom, amikor érdemes ezzel megpróbálkozni. Érdekesség, hogy így is a hatodik legtöbbször a támadó harmadba passzoló játékosa volt a vébének.

Emellett Enzo Fernández erényei közé tartozik a magas játékintelligencia is. Labda nélküli mozgásával rengeteget nyer a csapata védekezésben és támadásban is. Folyamatosan elemzi a játékot, így támadásban felismeri azokat az üres területeket, ahol megjátszható a labda. Ha pedig labda is van nála és akad egy olyan csapattárs, mint Julián Álvarez, aki remekül robban be a megfelelő passzsávokba, abból csak profitálni tud a csapat – ahogyan ez a River Plate-ben és az argentin válogatottban is kiderült.

Védekezésben is jól jön ez a képessége, mert bár látványos megelőző szerelések nem jellemzőek Fernándezre, de ragyogó agya van a helyezkedésekhez. A játék képe alapján felismeri, mire lehet számítani, így aztán már eleve a megfelelő helyeket tudja támadni, már azelőtt presszingelni tud, hogy a labda megérkezne az ellenfél játékosához. Utána pedig ugyanakkora intenzitással tud vertikálisan, vagy horizontálisan is passzsávokat lezárni. Ez akkor a leghasznosabb, ha nem hatost, hanem nyolcast játszik, ilyenkor ugyanis lehetősége van egészen magasan is fellépni a letámadáshoz, vagy mélyre visszalépni, hogy ezzel zárja ki az ellenfél játékát szervező futballistát.

Enzo Fernández olyan a középpályán, mint egy világbajnok sakkozó, aki az ellenfél két-három lépését látja előre és helyezkedésével meg tudja előzni a támadásokat. Ez sokszor láthatatlannak tűnő, ám annál fontosabb feladat, amit csak a Benfica középpályására jellemző munkabírás és fegyelem mellett valósítható meg.

Az elmúlt naptári évben újra és újra bebizonyította ez a 21 éves futballista, hogy ott a helye a világ legjobbjai között és nem csoda, hogy az elit klubok már kopogtattak a Benfica ajtaján különböző ajánlatokkal. A portugál élcsapat tízmillió eurót fizetett Fernándezért, amely bónuszokkal 18 millióig is felkúszhat, ennek viszont sokszorosáért értékesítheti a világbajnokság egyik legnagyobb felfedezettjét.