Tavaly novemberben bizonyára még a fejlesztésért felelős OpenAI sem gondolta volna, hogy a ChatGPT pár hónap alatt az internet legnagyobb szenzációja lesz. A csevegőbot az eltelt néhány hónapban valóságos forradalmat indított a keresőpiacon, ami egyszerre okozhat fejfájást a jogalkotóknak, a globális nagyvállalatoknak – és persze nekünk, felhasználóknak.
Ha azt mondjuk, internetes keresés, bő két évtizede szinte mindenkinek a Google neve ugrik be elsőre. Az elmúlt hónapokban azonban számos olyan jelentés látott napvilágot a technológiai szektorban, ami arra figyelmeztet, rendkívüli gyors változás következhet be a keresési piacon, és könnyen lehet, hogy az Alphabet vállalat jól bevált keresője lesz ennek a vesztese. Mindez néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, de az egyre több területen feltűnő mesterséges intelligencia itt is bekopogtatott az ajtón.
Mindezt az OpenAI startup által létrehozott, a nagyközönségnek 2022. november 30-án bemutatott ChatGPT csevegőbot indította el. A Sam Altman vezette vállalat hosszú évek óta fejleszti a chatbot alapját képező nyelvi modellt, méghozzá olyan jelentős iparági szereplők támogatásával mint Elon Musk vagy épp a Microsoft. A világ leggyorsabban növekvő közösségi szolgáltatása — ami gyorsabban érte el a 100 millió aktív felhasználót, mint a Facebook — már a nevében is magában hordozza, mire képes.
A Generative Pre-trained Transformer kifejezés arra utal, hogy a program olyan nyelvi modellt használ, amit a fejlesztők előzetesen egy jelentős méretű online adatbázisra szabadítottak rá. Ez esetünkben magát az internetet jelenti: a csevegőbot a Wikipédiától kezdve az olyan nyilvános fórumokat is áttanulmányozta, mint a Facebook vagy a LinkedIn. Az így szerzett ismereteket pedig a szoftver úgy képes átalakítani, hogy azok imitálják az emberi kommunikációt.
Ez olyannyira bevált, hogy az emberek és gépek megkülönböztetését célzó Turing-teszten már simán átmegy a program – 5 perc beszélgetés alapján már nem lehet megkülönböztetni egy embertől. A szoftver tehát rengeteg lehetőséget tartogat, de legalább ugyanennyi veszélyt is rejt, nem véletlen, hogy a ChatGPT csak 2021-ig tartó ismeretekkel rendelkezik. Ezáltal elméletileg ugyanis elkerülhető, hogy dezinformációs célokra vessék be olyan aktuális és fajsúlyos kérdésekben, mint például az orosz–ukrán háború.
Természetesen – ahogy az várható volt – a programot azóta mindenre elkezdték használni az emberek: esszéket, verseket íratnak vele, egy kolumbiai bíró pedig már ítélethozást is rábízott a rendkívül fejlett nyelvi modellre. Emellett volt olyan sajtóorgánum, ami hónapokon át íratta cikkeit a programmal – mint kiderült, nem túl nagy sikerrel. A technológiai cégek a hibák kiküszöbölése helyett azonban egyből fejest ugrottak a lehetőségekbe, és versenybe kezdtek azért, hogy elsőként tudják bemutatni a működő, naprakész információhalmazzal dolgozó chatbotot.
Kirobbant a keresőháború
A Google-nak jelenleg nincs párja az internetes keresések piacán: a Statista friss adatai szerint az összes internetes adatgyűjtés 85 százalékát ezzel a keresőmotorral végzik. A Bing közel 9, a Yahoo 2,5 százalékot gyűjt be a piaci részesedésből, és persze ott van még a kínai Baidu és az orosz Yandex, amik arányát pontosan nem lehet megbecsülni. Ezek a számok egyértelműen jelzik, hogy a Microsoftnak alapvetően sikertelen terméke a Bing, amit az is bizonyít, hogy a kereső évek óta tökéletes mémalapanyag.
Miután az OpenAI kísérleti jelleggel közzétette a fejlesztés alatt álló chatbotját, hatalmas lett az érdeklődés iránta – ami még magát a vállalat vezetőjét is meglepte. Az elképesztő felhasználói érdeklődés természetesen azzal járt, hogy lassult a program válaszideje, ezért a cégnek még több pénzre volt szüksége. Innen jött a különböző fizetős, prémium változatok bevezetésének ötlete is. Ekkor kapva kapott az alkalmon a Microsoft, és év elején mintegy 10 milliárd dolláros befektetést hajtott végre, cserébe azért, hogy a Bing keresőjébe is beépítsék a chatbot alapú infomációgyűjtést.
A Google erre reagálva pánikba esett, és a lépéskényszer miatt sietve mutatta be saját nyelvi modelljét, a Bardot. Ez nem sült el túl jól: a bemutatón lexikális hibát vétett a chatbot, ami közel 100 milliárd dollárjába fájt a cégnek. Csak viszonyításképp: ez több mint fele a 2021-es magyarországi GDP-nek. Nem sokkal később persze a Meta is bejelentette saját fejlesztését, a LLaMA elnevezésű csevegőprogramot, majd kisvártatva az Opera, a Snapchat és számos más techcég is hasonló bejelentést tett.
A Microsoft azt reméli, hogy a Bing elsőként nyújthat olyan szolgáltatást, ami meggyőzi az embereket. Ezáltal pedig már azzal is meg lennének elégedve, ha akár 5–6 százalékot tudnának harapni az éves szinten dollárszázmilliárdokat tejelő keresési piacból – amit a Google láthatóan sokkal jobban ért, mint a konkurencia.
Tilesch György nemzetközi mesterségesintelligencia-szakértő a 24.hu-nak nyilatkozva elmondta, szinte biztos abban, hogy a Google és a Microsoft sem egy lapra tett fel mindent, és nagyjából 12–15 alternatív nyelvi modell áll rendelkezésre, amit még nem dobtak piacra. Így tehát a szakértő szerint nem érdemes ragaszkodni a Bard és a ChatGPT nevekhez – könnyen lehet, hogy pár hónap múlva a nevükre sem fogunk emlékezni, míg a Google-ra és a Microsoftra igen.
Manipulál és hazudik a chatbot?
A csevegőbot 2022. novemberi kísérleti célú bemutatásakor a világ ugyan rácsodálkozott, mire képes egy nyelvi modell, hibát azonban bőven találtak a programban, ami részben abból fakadt, hogy mindössze 2021-ig terjedtek az ismeretei. A másik nagy probléma a program utasításából fakadt, ami annyiból állt: adjon választ a kérdésekre, bármi áron. Így történhetett, hogy amikor feltették a kérdést a ChatGPT-nek, hogy ki volt az USA első női elnöke, sokadik visszakérdezésre előkerült Hillary Clinton neve. A program először a politikai korrektség jegyében azt a konzervválaszt adta, hogy nem az illető neme, hanem a szakmai teljesítménye számít, ám végül sikerült sarokba szorítani – mondta Tilesch György.
Ezt a hibát nem vitték tovább a naprakész tudással rendelkező Bing chatbotba, azonban néhány nappal a tesztelés kezdete után már olyan cikkek jelentek meg a világ legelismertebb sajtóorgánumaiban, miszerint a chatbot újságírókat fenyeget, és szexuális vonzalmat táplál a kérdezője iránt. A posztapokaliptikus filmekbe illő sorokat olvasva bizonyára már most sokan lekapcsolnák a fejlesztést a hálózatról, azonban mielőtt pánikba esünk, érdemes elgondolkodni, mi is vezetett idáig.
A lapunknak nyilatkozó nemzetközi MI-szakértő jelezte, érdemes megvizsgálni, min lettek betanítva ezek a programok. Erre a válasz az, hogy minden bizonnyal az internet textuális részén, amelynek a legmegbízhatóbb része a Wikipédia, míg sok olyan fórum (Reddit és Messenger) is van, amelyet az emberek nem épp a legcivilizáltabb módon és nyelvezettel használnak. Az MI-tanácsadó jelezte: ilyen szempontból a chatbotok a tükörképünknek tekinthetők.
Ez a program nem lesz dühös, a szó szoros értelmében nem is gondolkodik, egyszerűen visszamondja mindazt, amire tanítottuk
– magyarázza a szakember.
A Microsoft gyorsan reagált is a felhasználói panaszokra, és erősen leszabályozta a Bing chatbotjának válaszadási protokollját. A tesztelés során mi is tapasztaltuk: amennyiben szubjektív véleményt akarunk kicsikarni a programból, az egyből visszatáncol, és azt ajánlja, kezdjünk új beszélgetést. A negatív médiavisszhang tehát minden chatbotot üzemeltető céget arra kényszerített, hogy a kreatív feleletek helyett inkább konzervválaszokat adagoljon a felhasználók számára. Ennek egyszerű oka van: jelenleg a nyílt interneten kívül nincs más felület, ahonnan tanítani lehetne a nyelvi modelleket.
Szép új világ
A Microsoft jóvoltából néhány hete már használhatjuk a Microsoft böngészőjének csevegőprogram alapú keresőjét, és az eddigi tapasztalataink egészen kellemesek. A párbeszéd alapú információszerzés alapvetően is közelebb áll az emberhez, mint a Google címszavakra épülő keresési algoritmusa. Így, amennyiben el tudunk vonatkoztatni a ténytől, hogy egy szimpla programmal beszélünk, rendkívül egyszerű a dolgunk. Ez jellemzően a kevesebb számítógépes ismerettel rendelkező idős embereknek eshet nehezére, akik viszont beszélgetés révén könnyebben hozzájuthatnak bizonyos információkhoz, mint a bonyolultabb, kulcsszavas kereséssel.
Néhány tizedmásodperccel a beírt kérdés után megindul a keresés, egy-két szekundum után pedig érkezik is a válasz. A felelet ugyan sok esetben kevésbé pontos, mint amit a Google keresési algoritmusa tár elénk, de néhány kisegítő kérdéssel az apróbb hibákat is helyre lehet tenni. Olyan esetekben, amikor több szűrővel kezdeményezünk keresést, sokkal kellemesebb a Bing megoldása, mint amit a Google kínál. A válaszok természetesen minden esetben tartalmaznak linkeket is, így ugyanolyan könnyedséggel keresgélhetünk tovább, mint ahogy azt megszokhattuk.
Érdemes azonban feltenni a kérdést, hogyan fog megtérülni ez a több milliárd dolláros befektetés az anyavállalatnak. Marcus Brownlee, az egyik legismertebb, technológiai témákban jártas youtuber egy podcastban már feltette ezt a kérdést, beszélgetőpartnereivel pedig arra jutottak, hogy a párbeszéd alapú szövegben sokkal nehezebb lesz elrejteni a reklámokat, mint a Google keresőjében. Tilesch György szerint azonban nem kizárt, hogy épp az ellenkezője lesz az igazság, és ha lehet, még „ocsmányabbá” válhat az internetes böngészés az észrevehetetlen reklámok miatt.
A kaliforniai PHI Institute elnöke szerint az új, keresésen belüli reklámozás modellje még kidolgozás alatt van, azonban nem zárható ki, hogy a Bing és egyéb chatbotok már a különböző szponzorációk alapján fogják összeállítani a válaszaikat. Ezáltal sokkal nagyobb lehetőség nyílhat a valóság torzítására. Míg korábban könnyen meg lehetett különböztetni a szponzorált és nem szponzorált tartalmakat (egyszerűen azzal, hogy átugorjuk az első néhány sornyi találatot), itt már szinte lehetetlen lesz ugyanezt megtenni.
Előfordulhat, hogy az a nem túl etikus gyakorlat válik valóra, hogy tudást kérünk, és reklámot kapunk
– mondta a kutató.
Csak idő kérdése a szabályozás
És itt jön be a képbe a törvényhozás szerepe. Az Európai Unióban évek óta azt lehet tapasztalni, hogy mivel a technológiai fejlesztésben sokkal előrébb jár az Egyesült Államok és Kína, az öreg kontinens országait összefogó szerveződésnek már csak a szabályozás marad. Az Európai Unióban ezen cikk írásakor is nagy erőkkel dolgoznak a mesterséges intelligencia szabályozását célzó dokumentumon.
A jövőbeli szabályozás kapcsán azonban közismert, hogy a chatbotoknak muszáj lesz azonosítaniuk magukat a felhasználók számára, és várható az is, hogy lesznek olyan területek, ahol az unióban tilos lesz az MI-alapú programok használata. A nagy technológiai vállalatok azonban jelentős erőket mozgatnak meg annak érdekében, hogy saját fejlesztéseiket ne tiltsák be az unióban. A TechCrunch jelentése szerint a Microsoft és a Google is arra kéri az Európai Uniót, hogy a ChatGPT-hez hasonló programokat ne kezeljék magas kockázatú programként.
A végleges törvényalkotásba lehet némi beleszólása a Partnership on AI nonprofit szervezet legújabb javaslatcsomagjának is, amely tételesen összefoglalja, milyen felhasználású MI-programok jelenthetnek veszélyt a társadalomra, és hogyan kellene fellépni ezek ellen. A szervezet olyan techcégekkel fogott össze a kezdeményezés keretében, mint a TikTok, az Adobe vagy épp a már sokszor említett OpenAI.
A technológia jelentette kényelem bár sokaknak szimpatikus lehet, fontos kiemelni, hogy vannak olyan adatok, amiket nem érdemes az ehhez hasonló programoknak megadni. Számos multinacionális cég már el is kezdte felszólítani a dolgozóit, hogy érzékeny céges vagy épp személyes adatokat ne bízzanak a ChatGPT-re – ilyen például az Egyesült Államok második legnagyobb pénzintézete, a Chase Bank is. Ez is jelzi, hogy bár szórakoztató pillanatokat okozhatnak és a munkánkban is segíthetnek a chatbotok, az adatvédelmi szürkezóna miatt érdemes vigyázni ezekkel a programokkal.
