Egy friss tanulmány alapján az ülőmunka már az ókori egyiptomiaknál is komoly hatással volt az egészségre – írja az IFLScience. A szakértők időszámítás előtt 2700 és 2180 között, Abu-Szírban eltemetett személyek csontjait vizsgálták meg, a 69 férfiból 30 volt írnok, a többiek egyéb munkát végeztek.

A csapat mintegy 40 statisztikailag szignifikáns különbséget fedezett fel a két csoport között.

Ezek közül a legfontosabb a nyakcsigolyák fokozott degenerációja, úgy tűnik, a korabeli írnokok hasonló nyakfájdalmakat érezhettek, mint a mai emberek egy-egy hosszú irodai nap után.

Az ókori egyiptomi írnokok munkapozíciójában a fej előreállt, a gerinc pedig meghajlott, megváltoztatva a fej súlypontját, és megterhelve a gerincet. Hasonló testhelyzet sok mai foglalkozásnál is megfigyelhető. A maradványok arról árulkodnak, hogy az írnokok jobb válla, kulcscsontja, jobb hüvelykujja, térdei, illetve csípője is extra terhelésnek volt kitéve.

Az egyik legszembetűnőbb változás az állkapocs és a koponya találkozásánál lévő ízületnél volt megfigyelhető. Míg a kopás ennél az ízületnél a modern és régészeti mintákban egyaránt 40 százalék körül mozog, az írnokoknál három férfiból közel kettőnél mutatkozott a degeneráció, ami igen magas arány. Ennek oka az lehet, hogy a korabeli írnokok által használt rozs íróeszköz végét ecsetszerűvé rágták az íráshoz, amikor pedig elrongyolódott, ismét meg kellett rágni.

Érdemes hozzátenni, hogy nem sikerült ok-okozati összefüggést bizonyítani, a korabeli írnokok pedig átlagosan tovább élhettek a fizikai dolgozóknál, így akár az idős kor miatt is jelentkezhettek az ízületi elváltozások. Ennek ellenére a tanulmány segíthet jobban megérteni az ókori mindennapokat. Petra Brukner Havelková, a Cseh Nemzeti Múzeum munkatársa és a csapat tagja szerint az írnokok ugyan a korabeli elithez tartoztak, de hasonló foglalkozási kockázati tényezőknek voltak kitéve a szakmájukban, mint a legtöbb mai köztisztviselő.

Ossza meg
Exit mobile version