A nacionalisták győztek Észak-Macedóniában – így foglalta össze címében az osztrák Der Standard a balkáni ország választási eredményeit. A jobboldali-konzervatív VMRO-DPMNE párt elnökjelöltje, a hetvenéves Gordana Sziljanovszka-Davkova lett ugyanis az egyértelmű győztese az észak-macedón elnökválasztásnak.

Az ezzel egyidőben megtartott parlamenti választáson pedig a 120 elosztandó mandátumból a legfrissebb hírek szerint 58-at szerzett meg a szavazatok 42 százalékával a jobboldali nacionalista VMRO-DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja).

  • Az eddig kormányzó szociáldemokraták (SDMS) mindössze 18,
  • a velük szövetséges albán párt, a DUI 19 mandátumot szerzett.
  • A várhatóan a VMRO-DPMNE-vel koalícióra készülő, szintén albánok vezette VLEN párt 13 mandátumig jutott,
  • míg a Baloldal nevű tömörülés, illetve a szocdemekről levált ZNAM 6-6 mandátumot kaphat.

Az eddig kormányzó szocdemek vezére, a korábbi miniszterelnök, Dimitar Kovacsevszki elismerte a vereségüket, és gratulált a VMRO-DPMNE-nek. A politikus lemondott a szocdemek pártelnöki tisztségéről, így lehetővé tette a tisztújítást az SDMS-ben.

A most relatív győztesként diadalittasan ünneplő VMRO-DPMNE-t Magyarországon alighanem egyetlen politikus miatt ismerheti bárki is. Ennek a tömörülésnek az élén került ugyanis a miniszterelnöki székbe Szkopjéban Nikola Gruevszki, aki 2016-ban bukott meg a kormányával. Ekkoriban derült ki, hogy a macedón lakosság körülbelül egy százalékát hallgatták le illegálisan a kormányzása idején. Gruevszki ellenzékének, a szociáldemokratáknak azonban még körülbelül egy év kellett ahhoz, hogy 2017-ben magukhoz ragadják a hatalmat.

Robert ATANASOVSKI / AFP Nikola Gruevszki

Gruevszkit ezután egy kisebb jelentőségű ügyben, egy páncélozott Mercedes beszerzése kapcsán jogerősen is elítélték hazájában, és börtönbe kellett volna vonulnia 2018-ban. Ekkor keltett nemzetközi botrányt, hogy – nyilvánvalóan több országon át, rendkívül zavaros körülmények között – megszökött Macedóniából, és valahogyan eljutott Magyarországra, ahol menedékjogot kért és kapott is az Orbán-kormánytól.  

Azóta, 2020-ban a VMRO-DPMNE elvette Gruevszki tiszteletbeli pártelnöki címét. A feltehetően még mindig Budapesten tartózkodó volt macedón miniszterelnök viszont most, 2024 májusában lelkendezve üdvözölte a nacionalista párt győzelmét. Friss, csütörtöki bejegyzésében Gruevszki párhuzamot vont a VMRO-DPMNE győzelme és a fasizmus fölött aratott második világháborús győzelem között is, ami mutatja, mi a véleménye a most megbukott szociáldemokratákról, akiknek az irányítása alatt számos jogi eljárás indult ellene. Összességében egyébként 19,5 évet kellene Gruevszkinek börtönben töltenie Észak-Macedóniában.

A szocdemek vereségét egy koszovói albán hírforrás Gruevszkinél korrektebben mutatja be: 1990 óta nem ért el ilyen rossz eredményt a baloldali párt. Az osztrák Der Standard viszont az előző választáshoz hasonlítva állapítja meg, hogy a szociáldemokraták választóik több mint felét elvesztették.

Az is biztos, hogy a VMRO-DPMNE majdnem abszolút többséget szerzett most a szkopjei parlamentben: 58 mandátumot kapnak, ami ugyan nem elég az önálló kormányalakításhoz, de egy kisebb, albán dominanciájú párt, a VLEN segítségével könnyedén abszolút többséget szerezhetnek a törvényhozásban. A VLEN egyik vezetője máris bejelentette, hogy még ezen a héten megkezdik a koalíciós tárgyalásokat a VMRO-DPMNE-vel.

A VLEN ugyanis váratlan sikert ért el az albán lakosság körében, akik az ország teljes népességének egynegyedét teszik ki. A szociáldemokraták is egy elsősorban albánokra építő párt, a DUI segítségével kormányoztak eddig, ám nemcsak a szocdemek, hanem a DUI is jelentős vereséget szenvedett a mostani választásokon. Egymagában a VMRO-DPMNE háromszor annyi mandátumot szerzett ugyanis, mint az eddigi két kormánypárt, a szocdemek és a DUI együtt.

A hatalmon lévő kormányzó erők történelmi vereségének az oka nemcsak a szocdemek gyengülése volt, hanem az, hogy a DUI nyitott a többi kisebbség (többek között: romák, törökök, bosnyákok) felé, miközben az albánok körében a VLEN söpört be számos szavazatot. Így a két albán dominanciájú párt közül a VLEN erősödése egyben a nacionalista jobboldali macedón párt, a VMRO-DPMNE kormányra kerülését is elősegítheti.

A DUI több hibát is elkövetett a mostani választásokon, de szövetségeseik elsősorban az elnökválasztás elvesztését hányják az albán párt szemére. A DUI ugyanis bojkottot hirdetett az államfőről szóló szavazás második fordulójára (a parlamentire pedig nem). Ezzel összezavarta az albán szavazókat, akik a baloldali szocdemek által támogatott jelöltre, a hivatalban lévő Sztevo Pendarovszkira voksolhattak volna, s aki most a DUI-t okolja a vereségéért.

Számítások szerint ezzel hatvanezer szavazatot vesztett Pendarovszki, a jobboldali VMRO-DPMNE politikusával, Sziljanovszka-Davkovával szemben. Mások szerint a baloldal csak kifogásokat keres, mivel a jobboldali jelölt nem hatvan-, hanem kétszázezer szavazattal nyert a baloldali politikus előtt, aki csupán a voksok 29–30 százalékát volt képes begyűjteni.

Armend NIMANI / AFP Gordana Sziljanovszka-Davkova, a VMRO-DPMNE észak-macedóniai elnökjelöltje leadja szavazatát egy szkopjei szavazóhelyiségben 2024. május 8-án.

Gordana Sziljanovszka-Davkova egyébként tényleg fölényes győzelmet aratott: a szavazatok 65 százalékát szerezte meg, és így az ország első női elnöke lehet. Bár a VMRO-DPMNE nem nagyon szereti az Észak-Macedónia elnevezést, az elnökjelöltjük a kampányviták egyikében azt mondta, tartani fogja magát ahhoz a nemzetközi egyezményhez, amit erről hazája Görögországgal kötött 2019-ben.

Más kérdés, hogy nemcsak a DUI bojkottja, hanem a VLEN lépései is győzelemhez segíthették a jobboldali elnökjelöltet. Így a VLEN és a VMRO-DPMNE a választások előtt látványos tárgyalásokat tartottak, így már előre érzékeltették, hogy hajlandók lennének az egymással kötendő koalícióra. Ráadásul a VLEN nem szólította fel a híveit a bojkottra, így a DUI-s választók nem szavaztak Pendarovszkira, a VLEN-esek viszont valószínűleg a hetvenéves jogászprofesszornőt segíthették hatalomra.

Természetesen nem elsősorban az albánok döntötték el a mostani szavazást, sokkal inkább azok a korrupciós vádak, illetve a gazdasági nehézségekre való hivatkozás, amit a VMRO-DPMNE fogalmazott meg a hatalmon levő szociáldemokratákkal szemben.

A VMRO-DPMNE pártelnöke, Hrisztijan Mickoszki például a korrupcióra koncentrált a választási kampányban. Az elszámoltatást és a kormányzati működés reformját is hirdette eközben. Mindenkit, aki bűnt követett el, vagy korrupciós cselekményt hajtott végre, számon fognak kérni – hangsúlyozta a VMRO-DPMNE vezére, aki nyilván nem Gruevszkire, pártjának korábbi vezérére, hanem a 2017-től kormányzó szocdemekre gondolt.

Ami a VMRO-DPMNE kettős győzelmét illeti, a Der Standard szerint a nacionalisták elnökválasztási és parlamenti diadalával Észak-Macedónia viszonya feszültebbé válhat Görögországgal és Bulgáriával. Ennek oka részben az, hogy a VMRO-DPMNE nem szereti használni az ország hivatalos nevét, azaz az Észak-Macedóniát, amit a szocdemek azért változtattak meg 2019-ben a korábbi „Macedóniáról”, hogy a görögök érzékenységét is figyelembe véve bekerülhessenek a NATO-ba és az EU-ba.

A Nyugat – de főképp Görögország és Bulgária, amelyek az EU és NATO tagjai is egyben – azonban cserben hagyta a szkopjei „nyugatosokat”. A NATO-ba bekerült ugyan a szocdemek irányítása alatt a balkáni ország (2020-ban), de a macedónok számára fontosabb lépés, az uniós csatlakozás a távoli jövő ködébe vész. Ráadásul paradox módon a Nyugat így azt a VMRO-DPMNE-t hozta előnyös helyzetbe, amelyik sokkal kevésbé „nyugatos”, mint a 2017 óta kormányzó szociáldemokraták. Ez pedig tovább nehezítheti Észak-Macedónia EU-csatlakozását.

Ossza meg
Exit mobile version